Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

tudományokhoz is érteni kell. Munkáját általában 5-6 beosztott segíti, akik 3-4000 fm iratanyagot kezelnek. E levéltárak jelentős kutatóforgalmat bonyolítanak le. Bár nincs külön egyházi kutatási szabályzat, itt is érvényesül a 30 évnél újabb iratok esetén a korlátozás.

15 Az egyetemi levéltárak működésük szempontjából sokban hasonlítanak az államiakra. Alakulásuk óta folyamatosan átveszik és kezelik a fenntartó egyetem iratanyagát, és azt feldolgozva a kutatók rendelkezésére bocsátják. A nagyobb egyetemi levéltárakban igen sok régi irat található, amelyek még az egyetem létrehozása előtt keletkeztek (pl. Freiburgban 1227-től, Heidelbergben 1245-től, Marburgban 1325-től őriznek iratokat). Az egyetemi levéltárak fejlődésében - személyi és feltételek szempontjából - az elmúlt 20 évben tapasztalható jelentősebb fejlődés. Jelenleg az NSZK-ban 73 egyetem és 164 főiskola működik, amelyek közül 23 tart fenn saját levéltárat. A szám kissé alacsonynak tűnik, azonban figyelembe kell venni, hogy a ma működő egyetemek közül csak 28 alakult 1945 előtt. E régi intézmények közül 19-nek van levéltára. Az egyetemi levéltárak általában a könyvtárakhoz tartoznak, a személyi ellátottság, az elmúlt években tapasztalható fejlődés ellenére még nem kielégítő. Kevés a főállású levéltáros, és még a vezetők sem rendelkeznek megfelelő képesítéssel. Az egyetemi levéltárak anyagáról nem készültek leltárak. Csaknem minden egyetem kiadta azonban anyakönyveit, amelyek egészen a középkortól folyamatosan tartalmazzák az ott végzettek nevét, születési helyét, tanulmányi eredményét. E fontos művelődéstörténeti források nyomtatásban így a könyvtárakban is megtalálhatók. A gazdasági szervek iratanyagának kezelése többféle megoldással képzelhető el. Az országos vállalatok Magyarországon az Országos Levéltár és az UMKL gyűjtőkörébe, a megyei és regionális vállalatok pedig a székhelyüknek megfelelő területi levéltárba tartoznak. Elvileg lehetőség van szaklevéltárak létrehozására is, azonban erre még nem került sor. Az NSZK-ban viszont a gazdasági iratokat rendszerint nem a tartományi, hanem a vállalati levéltárakban helyezik el. Kivételt csupán a városi közművek, vasúttársaságok és egyes kevésbé jelentős iparvállalatok jelentenek. A kapitalista fejlődés során az első gazdasági levéltárak a mammutvállalatok kialakulásakor jöttek létre. A Krupp-művek archívuma 1905, a Siemens archívum 1907 óta működik. A levéltárak egy része területileg szerveződött. Már 1906-ban létrejött Kölnben a RajnaWestfáliai Gazdasági Levéltár (Rheinisch-Westfälischen Wirtschaftsarchiv), és regionális gazdasági levéltárat hoztak létre Dortmundban, Stuttgartban is. Az NSZK ipari fejlődésének megfelelően e vállalati levéltárak először a Felső-Rajna vidéken alakultak, majd az 1970-es évektől megjelentek a délnémet területeken is. Az ágazati struktúrában változást hozott, hogy 1957-től a széntermelés visszaesett, előretört a vegyipar és az elektrotechnika. Ennek megfelelően változott a levéltárak szakma szerinti összetétele is. Módosult a levéltárak elnevezése, ami általában a gyűjtőkör kibővülését jelentette. 1914-ig a zömmel egy vállalat iratait őrző intézmények neve Betriebsarchiv = üzemi levéltár volt, 1914-től a mammutüzemek dokumentumainak gyűjtése miatt Werksarchiv-nak = nagyvállalati levéltárnak nevezték. Az 1960-as évektől a regionálisan szervezett üzemi levéltárakat Wirtschaftsarchiv-nak = gazdasági levéltárnak, az egy cégtulajdonos fennhatósága alatt álló különféle székhelyű vagy típusú vállalatok iratait gyűjtő levéltárakat pedig Firmenarchiv-nak (= céglevéltár) hívták. A gazdasági levéltárak számbavételére legfeljebb a bankok tudnak vállalkozni. 1978ban 400 ilyen intézményről tudtak, 1983-ban - az ipar koncentrálódásának megfelelően - már csak 320-ról. E levéltárakban a kutatás és az ügyviteli munka összefonódik. A nagyközönség számára azonban a levéltárak nem nyilvánosak, ós olykor problematikus a munkatársak publikációs tevékenysége is. A fenntartók - saját érdekükben - szakképzett munkaerőt alkalmaznak, a levéltárak anyagi ellátása jó, és igen nagy szerepet kap a számítástechnika. Egy sor gazdasági levéltár közreadta iratainak összefoglaló leltárát, 1967 óta pedig a „Levéltár és