Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
I. Levéltári kérdések
publikálnak forrásokat, együttműködnek a tartomány és egyes városok történeti bizottságaival. Az alsó-szászországi központi levéltár Hannoverben működik, a többi tartományi levéltárat pedig Aurich, Bückenburg, Oldenburg, Osnabrück, Stade, Wolfenbüttel városokban szervezték meg. Az egész iratanyag terjedelme 63 500 fm irat, 98 400 oklevél és 151 900 térkép. A levéltárakban összesen 135 fő dolgozik, a kutatók létszáma azonban az utóbbi években eléri a 4400 főt. Fő téma a náci korszak politikai története, de foglalkoznak az 1945 utáni időszakkal is, elsősorban helytörténeti és családtörténeti vonatkozásban. A munkát 150 ezer kötet könyvtári anyag segíti. Az elmúlt évtizedek legnagyobb építkezése a hannoveri levéltár 1952-ben történt átépítése volt, de másutt is sor került kisebb-nagyobb korszerűsítésekre. Valamennyi levéltárban lehetőség van az iratok fotózására, és működnek restauráló műhelyek, sőt Hannoverben számítástechnikai részleget is berendeztek. „Az alsó-szászországi levéltári igazgatóság közleményei" (Veröffentlichungen der niedersáchsischen Archiwerwaltung) című kiadványukból eddig már 43 kötet jelent meg, és a segédleteket, leltárakat tartalmazó kisebb sorozatukból (Inventare und kleinere Schriften) 35 füzet látott napvilágot. Észak-Rajna-Westfália tartomány állami levéltárai Düsseldorfban, Münsterben, Brühlben és Detmoldban találhatók. Az egész iratanyag mennyisége 200 ezer oklevél, 91 ezer fm irat és könyv, valamint 198 ezer térkép, amit számos film, hangszalag, plakát, kép egészít ki. A düsseldorfi főlevéltár a 18. század végétől őriz iratokat az iparilag és mezőgazdaságilag egyaránt gyorsan fejlődő tartományról, és itt van az Aachen és Köln városára vonatkozó történeti anyag jelentős része is. 8 A brühli és detmoldi levéltárat csak a második világháború után alapították. Ezekben egyházi anyakönyveket, népösszeírásokat őriznek. Az anyakönyvek a 16. századtól, a többi anyag a 18. századtól maradt meg. A brühli levéltár Észak-Rajnára, a detmoldi Westfáliára vonatkozik. A két intézmény (Personenstandarchiv) statisztikai jellegű anyagával sajátos helyet foglal el az NSZK levéltári szervezetében. A münsteri és düsseldorfi levéltárban az iratokat provenienciájuk szerint rendezik, azonban a két speciális intézményben tárgyi és időrendi csoportosítás szükséges. Itt a kutatás - személyi jogok védelme érdekében - csak az 50 évnél régebbi iratokban (az illetők születésétől számított 100 éven túl) lehetséges, míg a többi levéltárban 30 év a korhatár. 1982-ben a levéltárakat 4846 kutató kereste fel. A kutatások jelentős része - az anyag jellegének megfelelően - genealógiai vagy személyi vonatkozású, ami a levéltárak munkatársainak nagy megterhelést jelent. Ezért a tudományos munka kivételével a levéltár használatáért fizetni kell. A szakkönyvtárakban 266 ezer kötet található, igen sok az állománykiegészítő mikrofilm (pl. a tartomány városainak saját levéltárukban lévő anyaga), számítógépeket 1970 óta használnak. A levéltárak munkatársainak száma 1983-ban 210 fő volt. Központi kiadványsorozatukból („Az észak-rajna-westfáliai állami levéltárak közleményei" - Veröffentlichungen der staatlichen Archive des Landes Nordrhein-Westfalen) 1971 óta 51 kötet jelent meg, és 1947-től e levéltárban szerkesztik az NSZK levéltárosainak egyesületi és tájékoztató folyóiratát, a „Levéltáros"-t (Der Archivar). Rajna-vidék-Pfalz tartományban és a Saar-vidéken viszonylag kevesebb a levéltári anyag. A Franciaország határán lévő tartományok a történelem folyamán sokszor váltak hadszíntérré, nemcsak a külső támadások, hanem a fejedelmek egymás közötti háborúi miatt is. A Rajna mentén a levéltárügyet a tartományi Kultuszminisztériumhoz tartozó levéltárigazgatóság irányítja. Az iratok mennyisége összesen 105 ezer oklevél, 35 ezer fm irat és könyv, 92 ezer terv és térkép. 1973-ban szerződést kötöttek a Saar-vidéki levéltárigazgatósággal az egyes iratok kölcsönzéséről, a rendelkezésre álló technikai műhelyek jobb kihasz-