Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

G. VASS ISTVÁN: A vállalati iratanyag gyűjtésének eredményei és problémái az Új Magyar Központi Levéltárban (1981-1985) Az Új Magyar Központi Levéltár önálló intézménnyé szervezésekor, 1970-ben az államhatalmi, államigazgatási, jogszolgáltató szervek levéltárak közötti gyűjtőköri elhatárolása minden nehézség nélkül történt meg. Vita nélkül kerültek az UMKL gyűjtőkörébe továbbá az egyes tárcák közvetlen alárendeltségében álló intézetek és intézmények, valamint az egyesületek, testületek és a szövetkezetek országos központjai. Kezdettől fogva gondot okozott viszont, hogy mely iparvállalatok tartoznak a levéltár illetékességi körébe. A186/1969. MM sz. utasítás - a levéltári tvr-rel összhangban-világosan kimondta ugyan, hogy az Új Magyar Központi Levéltár „rendeltetésszerűen és kizárólagosan veszi át... az országos jelentőségű állami gazdasági szerveknek a felszabadulás, illetve az államosításuk időpontja utáni levéltári anyagát," két évvel később az 52.759/71. LIG sz. intézkedés értelmében mégis valamennyi vidéki vállalat (közöttük „országos jelentőségűek" is) a területileg illetékes tanácsi levéltárakhoz kerültek. Hasonló felfogás hatotta át a fővárosban működő általános levéltárak illetékességi körének szabályozásáról szóló 101/1975. KM sz. utasítást is. Ennek értelmében a termelő vállalatok - néhány kivétellel - Budapest Főváros Levéltára, míg a többnyire ugyan országos hatáskörű, de történeti forrásértékét tekintve túlnyomórészt mégiscsak csekély jelentőségű szolgáltató, ellátó, tervező, kereskedelmi stb. vállalatok az UMKL illetékességi körébe kerültek. Messzire vezetne annak elemzése, hogy ez miért alakult így, hosszasan lehetne sorolni a mellette és ellene szóló érveket, ez azonban meghaladná e cikk kereteit. Tény viszont, hogy ez a rendezés olyan terheket rótt a tanácsi levéltárakra, amellyel azok nem tudtak megbirkózni: a mellékletben felsorolt 54 vidéki nagyvállalattól a tanácsi levéltárak 1981-ig alig 50 iratfolyóméternyi államosítás utáni iratanyagot vettek át.

1 (Kivételt képezett a Komárom megyei Levéltár, amely a Tatabányai Szénbányáktól 155 fm, a Dorogi Szénbányáktól 51 fm, az Oroszlányi Szénbányáktól 5 fm és a Komáromi Kőolajipari Vállalattól 40 fm iratanyagot vett át.) Ezt a visszás helyzetet érzékelve, a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya a VI. ötéves terv előkészítése során tervbe vette az UMKL gyűjtőkörének rendezését, a tanácsi levéltárak tehermentesítését, a vidéken működő vállalatok történeti értékű iratai levéltári elhelyezésének megoldását. Ennek megfelelően a minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya 29.824/81. VII. sz. alatt intézkedett az UMKL illetékességi körének soron kívüli részleges módosításáról. Az intézkedés az Ipari Minisztérium felügyelete alatt működő 54 vállalatot érintett, beleértve azok gyáregységeit, és egyéb szervezeti egységeit is, akár a vállalat székhelyén, akár azon kívül működnek. Ennek nyomán 13 megyei levéltártól vettünk át szerveket. A rendezés „részleges" voltát jelzi, hogy egyrészt nem érintette Budapest fővárost, továbbá Pest és Szolnok megyéket,

2 valamint nem terjedt ki az építőipari, élelmiszeripari, közlekedési stb. vállalatokra. Ez utóbbi ágazatokat figyelmen kívül hagyva, így a szűkebb értelemben vett ipari nagyvállalatoknak jelenleg mintegy egyharmada tartozik az UMKL illeté-