Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

kockán. Az MKP úgy érezhette: a hatalmi harc eldőlte előtt a kisparaszti mezőgazdaság erőteljesebb támogatása az ellentábor erejét növelheti.

100 Ezzel magyarázható a középparasztsággal való szövetség hiányossága is, hozzátéve, hogy itt már időnként a szektás veszély is jelentkezett, amint erre már az MKP 1945 májusi országos értekezletének határozata is utalt.

101 A párt harmadik kongresszusa sem véletlenül szorgalmazta a nyitást a középparasztság felé (egyidejűleg harcot hirdetve a kulákok ellen).

102 A Kisgazdapárt nem rendelkezett részletes és konkrét agrárprogrammal

103 s inkább a kényelmesebb, koalíción belüli ellenzéki pozíciót foglalta el - s részben objektív kényszerűségből is: bírált, nemzetgyűlésen-sajtóban-népgyűléseken sorolta fel a falu tényleges és vélt sérelmeit s nagyobb állami támogatást, a mezőgazdaság kedvezőbb kormányzati megítélését követelte. A kisgazdák lényegében a népi-demokratikus fejlődést a tulajdonos parasztságra kívánták alapozni s nem munkás-paraszt hatalmat kívántak mielőbbi szocialista végcéllal, mint a munkáspártok és főként az MKP, hanem egyfajta demokratizált kapitalista, parasztimunkás népi demokráciát. A harcban fokozatosan alulmaradó, pártja jobboldali, majd centrista erőit is kénytelen-kelletlen lemorzsoló kisgazdapárt megnyilatkozásai előbb a hatalmi igényeket, majd a hatalmi remények eloszlását követő vagdalkozást mutatják. A Kis Újság 1946 júliusában leszögezte, hogy a legnagyobb termelő és legerősebb politikai tényező a parasztság, majd nem kevesebbet kívánt a koalíció többi pártjától s főként a munkáspártok vezetőitől, mint hogy alkalmazkodjanak a magyar paraszt lelkületéhez, mert akkor - úgymond - nem fognak tévedni. A cikkből egyértelműen látható, hogy kívánta a Kisgazdapárt teljesen kisajátítani a parasztság vezetését: a városi dolgozók vezetői - olvashatjuk - vezessék csak saját társadalmi rétegeiket s ne avatkozzanak a falu ügyeibe.

104 1946. novemberében a Kis Újság Rákosit idézve, aki a munkásságban feszülő elégedetlenségről beszélt a közellátási gondok kapcsán s a bajokért a koalíció polgári elemeit tette felelőssé, leszögezte, hogy a parasztságban is van elégedetlenség, de a Kisgazdapárt nem mutogat másokra. A lap felszólította az MKP-t: csak annyi figyelmet fordítson a parasztságra, mint a Kisgazdapárt a munkásság jogos igényeire. A Kisgazdapárt - olvashatjuk tovább - akkor sem lesz munkásellenes, ha a munkáspártok továbbra is mereven tagadják a parasztság demokratikus politikai igényeinek kielégítését. A Kis Újság itt egyértelműen a nemzetgyűlési kisgazda többség helyhatósági, községi érvényesítésére utalt.

105 1947. februárjában Antalffy Gyula lendült támadásba a Kis Újság hasábjain: a felszabadulást követő egyetértés, közös öröm oszladozásáról írt s arról, hogy a parasztság egyre visszahúzódóbb és kedvetlenebb. A Kisgazdapárt jobbszárnya majd centruma elleni eredményes munkáspárti harc kiéleződése kapcsán az MKP-nek címezve kijelentette: a parasztság nem engedi, hogy reakciósnak titulálják pártját azok, akik csak egyetlen párt tagjait ismerik el a demokrácia híveinek. A diktatórikus törekvéssel vádolt MKP-t figyelmeztette: a paraszt nem hajolt meg a főszolgabíró előtt, de nem fog meghajolni az egyeduralmat akaró párttitkár előtt sem; majd hozzátette: nem okos politika az, ha a munkásság magára marad az egyre szűkebben értelmezett demokráciában.

106 1947. októberében Pártay Tivadar a felszabadulást követő három évet az iparpártoló politika időszakaként jellemezte és szólt emelt a parasztság egyenjogosításáért, a „mostohagyerek" sors megváltoztatásáért; nemcsak a választások előtt kell hízelegni a parasztnak - vágott élesen az MKP felé -, hanem utána is cselekedni az ígéretek szerint. Pártay azzal vádolta a kormányzatot, hogy az ipart bőkezűen szanálja a parasztság áldozatai árán és sürgette a mezőgazdaság intenzívebbé tételét, a kormányzat gyors és mielőbbi segítő beavatkozását.

107 A Parasztság végig ragaszkodott a szoros szövetséghez az MKP-vel, tagja volt a Bal-