Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

a következőképpen intézkedett: „A földhözjuttatott a föld ára fejében a kateszteri tiszta jövedelem hússzoros összegét fizeti... A földhözjuttatott törpebirtokos vagy kisbirtokos köteles a föld megváltási árának 10%-át birtokba helyezése alkalmával lefizetni - a hátralékot 10 évi egyenlő részletben kell kiegyenlíteni. A földnélküli gazdasági cseléd vagy mezőgazdasági munkás a föld megváltási árát 20 évi egyenlő részletben törlesztheti le. Az első részlet kifizetésére a birtokba lépéstől számított legfeljebb három évre halasztás engedélyezhető. A halasztás iránti kérelem felett a megyei földbirtokrendező tanács határoz... A megváltási árhoz kell számítani a föld felmérésével és szétosztásával felmerülő összes műszaki költségnek a kiosztott birtokegységre eső részét is." A földreformot követő években az újgazdák fizetőképessége messze alatta maradt a kívánalmaknak, ezért 1945/47-ben, e rendkívül rossz termésű években a föld árából nem sokat tudtak törleszteni a földhözjuttatottak. Országszerte éltek a hároméves fizetési halasztás lehetőségével. 1946-ig lényegében csak a műszaki költséget fizették be, sőt mérséklést kaptak az újgazdák még a földadóra és a beszolgáltatásra is. Akinek a kateszteri tiszta jövedelme 40 korona alatt volt, annak egészen elengedték a földadóját, akinek 40-60 korona között volt, 50%-át kellett befizetnie. Akinek öt kat. holdnál kevesebb földje volt, azoknak elengedték a beszolgáltatást, csak az 1945. évi földadójukat kellett terményben leróni. E kedvezmények igen súlyosan érintették az államháztartást, de sokat segítettek, bár korántsem eleget, a parasztság helyzetén. Ekkor állapították meg hivatalosan és vetették ki adó formájában az újgazdák fizetési kötelezettségét. Évenként fizetni kellett minden hold föld egy-egy aranykoronájáért két forintot, tehát pl. egy olyan föld után, melynek 10 aranykorona volt az értéke, évente 20 forintot. Ezt az összeget kellett volna 10 egymást követő éven át befizetni az újgazdáknak, illetve ahány hold földet kapott, annyiszor 20 forintot. Gyakorlatilag azonban a szegényparasztok a földért alig fizettek valamit. A legkülönbözőbb gazdasági és pénzügyi elszámolások (útiszámlák, tiszteletdíjak, fenntartási költségek, segélyek, pénztárbizonylatok stb.) tömegével találhatók az OFH anyagában, - az OFH személyzeti és pénzügyi főosztály anyaga döntően ezekből áll - ezeknek, alapos átvizsgálással történő részbeni kiselejtezésük ma már napirendre tűzhető. Bár az Országos Földhivatal, főleg kezdetben, nem rendelkezett kellően felkészült apparátussal, mégis jól végezte a földreform végrehajtásának adminisztrációját statisztikai vonalon. Rendszeresen készültek a legkülönbözőbb kimutatások, számítások. A megyei földhivatalok folyamatosan határidőre küldték a központba a negyedévi jelentéseket, amelyek az alábbi kérdésekre adtak válaszokat: A földreform által érintett községek száma. Az összes elkobzott ingatlanok száma és területe. Az összes megváltott ingatlanok száma és területe. A kitelepített német lakosság után visszamaradt ingatlanok száma és területe. Az összes igénybe vett ingatlanok száma és területe. Az igénybe vett ipari üzemek száma. Az igénybe vett kastélyok száma. A földigénylők összes száma, ezek közül az igényjogosult földigénylők száma. A földhözjuttatottak száma, a részükre juttatott terület. A telepesek összes száma, a részükre juttatott terület. A házhelyigénylők összes száma, ezek közül a földet is igénylők száma. A házhelyhez juttatottak száma. A házhelyek céljára kiosztott terület. A házhely-csereterület céljára felhasznált terület. Az egyházi célokra juttatott ingatlanok száma és területe. A minta-, tan- és kísérleti gazdaságok céljára juttatott ingatlanok száma és területe. Az állami tógazdaságok és nádüzemek céljára juttatott, illetve kijelölt ingatlanok száma és területe. Egyéb közcélokra felhasznált ingatlanok területe. A községi földigénylő bizottságok által beterjesztett juttatási javaslatok, felhasználási tervek száma. A megyei (fővárosi) földhivatal kiküldöttje által beterjesztett javaslatok, felhasználási tervek száma és az érintett terület nagysága. A kijelölt ítélőbíró által beterjesztett juttatási javaslatok, felhasználási tervek száma és az érintett te-