Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
A kibocsátott termékek közül a legnagyobb tételt a fejlesztett Orkán, az RF-2 rendfelszedő, az FFK-183 fűkasza, az MO-6 morzsoló, a mobil adagoló, az MM-15 szállítószalag, majd 1970-ben az RM-2 fűkasza képviselte. Ezeket a gyártmányokat a vállalat az FM, AGROTRÖSZT és a TECHNOIMPEX igényeinek megfelelően rendelésre készítette. A felsorolt gépek kivívták a felhasználók elismerését, jó helyezést értek el hasonló típusú gépek rangsorában, üzembiztosak voltak, és a garanciális szervizszolgálatnak nem okoztak különösebb gondot. A leírtakat csak alátámasztja az a tény, hogy ezeknek a gyártmányoknak jó része kiállítási díjakat nyert. így pl. az RM-2 fűkaszát az 1970. évi 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron aranyéremmel tüntették ki. A látogató szakemberek véleménye szerint a zöldtakarmány betakarításának ez a rendkívül hasznos eszköze tízszeres gyártás esetén is pillanatok alatt elfogyna a piacon, annyira nagy az igény belőle. A kimutatásból az is kitűnik, hogy 1968-tól kezdve a termelés szerkezete túlnyomóan a szálastakarmány-betakarítás és a szállítás gépeinek a javára változott meg. A darabszámban kifejezhető termékeken kívül az üzem még nagy mennyiségű vasöntvény, mezőgéppótrész és egyéb kategóriába tartozó cikkek gyártásával is hozzájárult a mezőgépgyártás fejlesztéséhez. Ezeknek a vegyes kategóriába tartozó termékeknek a gyár által öt év alatt előállított tonna, illetőleg forintértékben kifejezhető mennyiségét az alábbi táblázat szemlélteti. 26. táblázat 1966 1967 1968 1969 1970 Vasöntvény teljes (t) 2 616 3 212 2843 3 455 3 779 Vasöntvény extern (t) 2 193 2718 2 378 2918 1 859 Mezőgéppótrész (E Ft) 11 237 18064 17 691 22 671 26 986 Egyéb termelés (E Ft) 1363 475 4237 4712 7460 Mindenekelőtt a nagyarányú vasöntvény és az évről-évre növekvő mezőgéppótrészgyártás hívja fel magára a figyelmet. A törökszentmiklósi öntöde önmagát múlta felül ezekben az években, különösen 1968-tól kezdve, amikor kilépve a kokilla öntés megszokott kereteiből és elsajátítva a fejlettebb, korszerűbb technológiát, a kezdeti nehézségek után zökkenőmentesen gyártotta a ZMAJ kukoricabetakarító gépek öntvényeit. A ZMAJ-öntvények készítése munkaigényes eljárásokat, magas technológiát igényelt, amelyekre az öntöde kezdetben nem volt felkészülve, végül is létszámemelés és új gépek beszerzése nélkül helyt tudott állni. Az új feladatok megoldásából az egész öntöde kollektívája kivette részét. Csortos Béla üzemvezető a szervezés, Egyed András technológus a rajzok elkészítése és Ős János a formázás terén kifejtett tevékenységével külön is említést érdemel. A gyár vasöntvény gyártásának intern és extern alakulását egybevetve egy lényeges változás figyelhető meg: 1965-től kezdve az extern öntvények tonnamennyisége jelentősen megnőtt, és időnként elérte a teljes gyártás 80%-át. A gyár éves termelési értékének mintegy 15%-át adó mezőgéppótrész-gyártás a tervidőszakban 96649 E Ft árbevételt hozott. E tekintetben a gyár a BMG nagyvállalat viszonylatában az első helyen állt, hiszen a mezőgéppótrész értékének közel 40%-át biztosította. A gyár gazdasági helyzetét a tervidőszakban a termelés évenkénti nagyarányú növekedése jellemezte. A termelési volumen értéke évenként átlagosan 14,5%-kal növekedett. Külön kiemelendő az a tény, hogy a fejlődés egyenletes volt, vagyis a vállalat évről-évre fokozatosan növelte termelési volumenét. A termelés értékének vizsgálata mindenben alátámasztja a pozitív fejlődésről írottakat. 46
