Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

Év Ft 1961 443 1962 461 1963 413 1964 469 1965 476 Az öt év alatt elért vállalati sikerek a dolgozók bérszínvonalának fokozatos emelését alapozták meg. A munkások és alkalmazottak prémium nélküli havi átlagkeresete a mérlegbeszámolók tükrében így alakult: 23. táblázat Év Munkás Alkalmazott 1961 1530 1691 1962 1562 1701 1963 1626 1768 1964 1680 1778 1965 1710 1809 Mind a munkások, mind az alkalmazottak vonatkozásában a keresetek egyenletes emelkedést mutatnak. Ezt a fejlődést a vállalat úgy érte el, hogy a vezetés minden évben élt az általános bérfejlesztési lehetőségekkel. Az 1960-as években saját béralapból az átlagosnál nagyobb béremelésben részesült az öntöde, a kovács- és a forgácsolóműhely kollektívája, mivel e három terület bérezési aránya nem volt megfelelő a többi területekéhez viszonyítva. Természetesen a gyár dolgozóinak jövedelme egyéb forrásokból (prémium, nyereségrészesedés, újítások, túlórázás) ennél nagyobb volt. 1965-ben csak nyereségrészesedés címén 517 000,- Ft-ot osztott ki a vezetés a dolgozók között. A béren kívüli juttatások (ebédhozzájárulás, üdülés, oktatás stb.) 1965-ben egy főre vonatkoztatva 2346 forintot tettek ki, ez pedig majdnem 180,- Ft havi bérkiegészítésnek felel meg. Javult a tervidőszakban a gyár szociális ellátottsága is. Tovább bővítették a fürdőt és az öltözőket, jelentősen javultak a munkakörülmények. A dolgozók üdültetését 1961-től elsősorban a Zamárdiban bérelt családos üdülőben bonyolították le. Az arra rászorultak lakásgondjait messzemenőkig igyekeztek enyhíteni: 1961-ben a városban felépült 24 lakásos bérházban 10 lakást a gyár dolgozói kaptak. Az üzemet orvosi rendelővel látták el, ahol minden nap 15.30-tól 17 óráig folyt rendelés. A vezetés segítette a dolgozók gyermekeit elhelyezni a városi bölcsődékben, óvodákban. A második ötéves terv időszakának eseményei, nyugodt légköre jó alapot biztosított az üzemi kollektíva kezdeményező, alkotó kedvéhez. A politikai munka eszközein kívül igen pozitívan hatottak a munkások felelősségérzetére, aktivitására az 1964/65-ben történt nagyvállalati és a helyi vezetésben bekövetkezett személyi változások, az új gazdasági és politikai vezetők által alkalmazott vezetési módszerek. Ezek közül említésre méltó az a kezdeményezés, hogy az üzemi vezetés minden üzemrészben megszervezte az észrevételek, panaszok nyilvántartását és gyors elintézését. A dolgozók javaslataikat észrevételeiket közvetlenül eljuttathatták a vezetéshez, olyan formában, hogy az erre a célra rendszeresített füzetekben azokat