Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

Vállalat Teljes termelés (M Ft) Ebből export (M Ft) Munkás (fő) Alkalmazott (fő) Összesen (fő) Egy fő 1 napra eső term. (Ft) Egy munkás 1 napra eső termelése (Ft) Költségszint (%) EMAG 733 600,8 1617 479 2227 1079 1486 81,7 BMG 296,2 216,9 1190 355 1620 629 816 76,1 Mosón 236 1,1 1440 362 1941 399 537 79,0 Törökszentmiklós 96,3 04 423 143 578 558 746 76,i Makó 93 6 540 161 734 435 565 84,6 Debrecen 73 400 131 587 459 598 80,2 Szombathely 70 134 482 112 611 386 476 86,1 Bp. Rostalemezgyár 36 123 44 170 707 959 70,2 Bp. Malomgépgyár 25 210 65 280 298 390 954 Szentgotthárd 67 22,5 400 150 587 399 549 79,9 Összesen: 1725,5 861,1 6825 2102 9335 Átlag: 608 Átlag: 829 Átlag: 81,2 ponttal. Ennek a javaslatnak ekkor még volt reális alapja, mivel 1962 végén 1963 elején a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár új telephelyének kialakítása a befejezéshez közeledett, és hogy azt más vállalat részére kell átengedni, még fel sem vetődött. 1963 tavaszán véglegesen eldőlt, hogy két nagyvállalatot kell kialakítani, egy fővárosi és egy dunántúli központtal, az előbbi központjául a volt Szállítóberendezések Gyárából létrehozott Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárat (BMG), az utóbbiénak pedig a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat jelölték ki. A KGM 81.622/1963. számú határozatával 1963. június 14-én kiadta a BMG nagyvállalat alapítólevelét, amely szerint az újonnan alakult termelőegység jogutóda a megszüntetett Szentendrei úti Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárnak, a törökszentmiklósi, a debreceni, a makói mezőgazdasági gépgyáraknak és a fővárosi Malomgépgyárnak. Az egybeolvasztott 5 gyár közül a fővárosi BMG bázisgyár, a többi addigi önálló gyár pedig gyáregység szintű szervezeti formát kapott. A két nagyvállalat létrejöttével általános profilrendezésre került sor, amely mindenekelőtt a két új nagyvállalatot érintette. A BMG nagyvállalat profilkörét az említett alapítólevél a következőkben jelölte meg: szürke- és gömbgrafitos öntvények, erő takarmánygyár, malomipari és tárházi berendezések, növényvédő gépek, zöldtakarmány- és szemes kukoricabetakarító gépek, továbbá emelő- és szállítógépek gyártása és komplett berendezések esetén, azok helyszíni szerelése. Ez a profil még az év folyamán, a szeptember 10-én kelt 63.213/ /1963. KGM sz. rendelettel kiegészült, amikor a BMG profiltársi kijelölést kapott a talajművelő, vető- és trágyázógépekre, állattenyésztési gép- és eszközökre. Ez a változatos, sokrétű profil a BMG egységei között az alábbiakban oszlott meg: a BMG törzsgyárban kukorica- és silóbetakarító gépek, futómacskák, egyéb szállító- és emelőberendezések; a törökszentmiklósi gyáregységnél talajművelő gépek, zöldtakarmány-betakarító gépek, szürkeöntvények; a debreceni gyáregységnél növényvédő gépek, szürke- és gömbgrafitos öntvények; a makói gyáregységnél kazalozók, szalmagyűjtő kocsik, terményszárító és malomipari gépek, a malomgép gyáregységnél malomipari gépek, tárházi berendezések, terményfeldolgozó gépekhez szükséges olajtüzelésű égőfejek. 1964/65-ben ezen a szétosztáson bizonyos módosítást hajtottak végre, így a törökszentmiklósi gyártól a tárcsás talajművelő gépek átkerültek a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárhoz, a debreceni gyáregység kifejezetten csak növényvédő gépekre specializálódott.