Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
III. az igazgatási osztály működése tekintetében a belügyminiszter, a honvédelmi igazgatás tekintetében a honvédelmi miniszter, IV. az ipari osztály működése tekintetében a tárcák ügyköre szerint a nehézipari és a könnyűipari miniszter, illetőleg szakfelügyeletileg a belügyminiszterhez tartozó vállalatokra nézve a belügyminiszter, V. a kereskedelmi osztály működése tekintetében a belkereskedelmi miniszter, VI. a mezőgazdasági osztály működése tekintetében a földművelésügyi miniszter, VII. az építésügyi osztály működése tekintetében az építésügyi miniszter, VIII. a közlekedési osztály működése tekintetében a közlekedés- és postaügyi miniszter, IX. az oktatási és népművelési osztály működése tekintetében ügykör szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a népművelési miniszter, illetve az Országos Sporthivatal elnöke, X. a közegészségügyi és népjóléti osztály működése tekintetében a népjóléti miniszter, a gyámügyi igazgatás tekintetében a belügyminiszter, XI. a munkaerő-gazdálkodási osztály működése tekintetében a Munkaerőtartalékok Hivatala elnöke. A helyi tanácsok főfelügyeletét a Minisztertanács a belügyminiszter útján gyakorolta. 21 II. i. Az új minisztériumok felállításáról szóló 1950. évi IV. törvény 22 végrehajtásával kapcsolatban a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai hivatali szervezetét az alábbi módon kellett átszervezni 1951. január 31-ig. 23 1.1. A pénzügyi osztály keretében gondnokságot kellett felállítani. Ennek megfelelően a gondnoksági feladatkört ellátó alkalmazottak a titkárságtól és a többi osztálytól a pénzügyi osztály létszámába kerültek. 1.2. Az igazgatási osztály átvette a közegészségügyi és népjóléti osztály népjóléti (szociálpolitikai) ügykörét. Ezt a feladatot az újonnan felállított szociálpolitikai csoport látta el 1.3. Azokban a megyékben, ahol összevont ipari-kereskedelmi osztály működött, ott az összevonást meg kellett szüntetni. 24 1.4. Az ipari osztályon belül az alábbi 3 csoport felállítását rendelték el: - helyi ipari csoport, - szövetkezeti és kisipari csoport, - iparrendészeti és anyaggazdálkodási csoport. 1.4.1. Helyi ipari csoport: a HIG-től 2S kapott szempontok és keretek alapján a helyi ipari üzemek tervezésének, termelésének, pénz- és munkaügyi gazdálkodásának irányítása. 1.4.2. Szövetkezeti és kisipari csoport: a szövetkezeteknek és a kisiparnak az OKISZ és a KIOSZ kirendeltségekkel szoros kapcsolatban való központi, a megye gazdasági érdekeinek megfelelő és a HIG-től kapott országos szempontokkal koordinált felügyelete és ellenőrzése. A HIG-től kapott irányelvek alapján a magánkisipar ügyeinek (munka, anyag, stb.) intézése. 1.4.3. Iparrendészeti és anyaggazdálkodási csoport: a HIG-től kapott anyagkeretek alapján az állami helyi ipar és a magánkisipar anyagellátásnak irányítása. A szövetkezeti és kisipari iparhatósági, valamint ipari igazgatási ügyek irányítása és intézése.
