Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

azt jelenti, hogy a városi járási szintű szervezet tagozódása nehezen ismerhető meg. Bizonyos könnyebbséget jelent, hogy egyes jogszabályok az 1950-es évek elején tulajdonképpen törvénysértő módon, de beavatkoztak a megyeinél alacsonyabb szintű szervezetek kérdésébe is. Az 1950-1954 közötti, jogszabályokból meg nem fejthető hézagokat megpróbáljuk levéltári kutatásokkal felderíteni, mindenekelőtt a BM Helyi Tanácsok főosztálya, a minisztertanács, illetőleg megyei, városi járási, községi anyagokban történő kutatással. AII. tanácstörvény szerint a szakigazgatási szervek tagozódását a minisztertanács határozhatta meg. Ennek köszönhetően, valamint annak is, hogy az egyes minisztériumok állapíthatták meg a szakigazgatási szervek szervezeti és működési szabályzatát, a szakigazgatási szervezet tagozódásáról megbízható kép áll rendelkezésre. A joganyag alapján a szervezet viszonylag könnyen leírható és a változások is nyomon követhetők. Ez a helyzet 1969-ben megváltozott, mert két évvel a tanácsi szakigazgatási szervek kettős alárendeltségének megszüntetését követően módosult a szakigazgatási szervek létrehozatali rendje is. Ettől kezdve jogszabály nem rendelkezett a szakigazgatási szervezet felépítéséről, s nem a minisztériumok határozták meg a szakigazgatási szervek szervezeti és működési szabályzatát sem. A gyakorlatban egyébként nem változott a jogszabályi módosulások ellenére sem a szakigazgatási szervezet felépítése, és erre a kiadott központi ajánlások sem ösztönöztek. A lexikon szempontjából ez az utolsó két év tehát a központi szervezeti ajánlások és levéltári kutatások alapján dolgozható fel, de az is előfordulhat, hogy ezekre az évekre vonatkozóan a lexikon ismeretek hiányában nem közöl adatokat. Az egyes szervek ismertetése az alábbiak szerint történik: a szerv alakulása (jogszabályi hivatkozással), jogelődje, a szerv megnevezésének az időszakon belüli esetleges változásai; felügyelete (alá-fölérendeltségi viszonyai), az irányítási kapcsolatok; feladatköre, működési területe (ahol jelentősége van), szervezeti felépítése; a testületi szerveknél az Összetétel, a tagság keletkezése, a testületi működés mikéntje (ülés gyakorisága, stb.), változások (további rendeletek alapján); a szerv megszűnése, esetleges jogutódja. - Az ismertetésnek a rövid ideig működő szervekre is ki kell terjednie. Természetesen nem mindig válaszolható meg az összes szempont, s ez az egységet bizonyos mértékig meg fogja bontani, aminthogy az is, hogy a munkát több szerzővel végeztetjük, s a szerkesztés a legjobb szándékkal sem tudja, nem is tudhatja a különbségeket teljesen kiküszöbölni. Mégis úgy gondoljuk, hogy a lexikon a tanácsi iratanyag feldolgozásához és a további szervtörténeti kutatásokhoz jó alapot fog szolgáltatni.