Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

A Munkaügyi Főosztály ügykörét az NT 284/16/1950. sz. határozata alapján alakították ki. Feladatkörébe tartozott: a munkaerő-gazdálkodás, a munkaerőképzés elvi irányítása, valamint a munkaerőtervek és a munkabér alaptervek kidolgozása. A Pénzügyi Főosztály ügykörébe tartozott: az éves és negyedéves pénzügyi és önköltségi tervek készítésének egységes irányítása, felülvizsgálata és kiértékelése. A pénzügyi önköltségi és nyereségbefizetési tervek módosításának engedélyezése. A vállalatok pénzgazdálkodásának ellenőrzése, a vállalatok hitelgazdálkodásának irányítása, az önköltségcsökkentés mértékének vizsgálata és kiértékelése. A tárcához tartozó vállalatok árügyeinek elvi irányítása. A tárca költségvetésének elkészítése és indokolása. Az átszervezés során létrehozott tervgazdasági elvi feladatokat ellátó új főosztályok: - terv és műszaki - anyaggazdálkodási - munkaügyi, - pénzügyi működésének irányítására általános csoportfőnökséget szerveztek. Változásokra került sor a szakfőosztályok szervezetében is. Az 1949-es átszervezés során főosztályi rangot kapott Gazdasági Vasúti Főosztályt visszaminősítették gazdasági vasúti osztállyá, ami egyben a gazdasági vasutak fontosságának megítélését is jelzi. (Az első ötéves terv ideje alatt fejlesztésükre minimális összeget biztosítottak.) Az osztály ügykörébe tartozott a gazdasági vasúti hálózat országos fejlesztési programjának tervezése, a hálózat fejlesztése, fenntartásának és üzemeltetésének irányítása. Az átszervezés során a VI. Gépjárműközlekedési Főosztály hatásköre bővült, közvetlen felügyelete alá rendelték a minisztérium gépkocsi szolgálatának irányítását, valamint működésének műszaki ellenőrzését. Az Idegenforgalmi és Szállítmányozási Főosztály nevét VIII. Szállítmányozási Főosztályra, változtatták. A IX. Közúti Főosztály elnevezése Út- és Hídfőosztályra változott. Ügyköréből a budapesti hidak fenntartásával kapcsolatos ügyeket a Fővárosi Tanács hatáskörébe utalták. Átszervezésre került a X. Mélyépítési és Kőbányaipari Főosztály is. A főosztály keretében önálló terv, anyaggazdálkodási, pénzügyi és kőbányaipari osztály kialakítására került sor. A főosztály szervezetének ilyen méretű felduzzasztását a tárca tervezett nagy volumenű mélyépítési munkálataival, főként a földalatti vasút építésével indokolták. A XI. főosztály neve Különleges Szállítási Főosztályra változott. A XII. Tervezési Főosztály szervezetében és ügykörében nem történt változás.

56 Az 1950. május 27-én hozott 150/1950. MT sz. rendelet döntött az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (OVH) felügyeletének rendezéséről.

57 A rendelet értelmében az OVH ügyköréből az öntözési, termelési és talajjavítási ügyköröket, valamint az ezzel kapcsolatos műszaki feladatokat leválasztották, s a földművelésügyi miniszter hatáskörébe utalták. Az OVH, a továbbiakban szervezeti különállásának fenntartása mellett a KPM XIII. Vízgazdálkodási Főosztályaként folytatta működését. Feladatkörébe tartozott:állásfoglalás a vízgazdálkodás országos jelentőségű kérdéseiben, a vízgazdálkodás országos tervének elkészítése, a vízgazdálkodási helyi ügyek ellátásának szakfelügyelete, a vízgazdálkodás államigazgatási és műszaki ügyeinek ellátása, valamint az országos jelentőségű vízművek vázlatterveinek elkészítése. A tárca szervezete az 1950. évi racionalizálás után a következőképpen alakult:

58 Ellenőrzési Osztály Igazgatási Főosztály Igazgatási és Szervezési Osztály