Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

- munkaügyi osztály - újítási osztály A Terv és Pénzügyi Főosztály vette át a megszüntetett Üzemgazdasági és Tervfőosztály keretében működő tervosztály ügykörét, valamint a számvevőség hatáskörébe tartozó ügyeket. Elrendelte a számvevőség megszüntetését. A főosztály Tervosztályra és Pénzügyi Osztályra tagozódott. Feladatkörébe tartoztak a tervezési, költségvetési ügyek, valamint a számvevőség teljes ügyköre. A Magyar Államvasutak szervezetében 1946-49 között jelentős változások következtek be. A Vasúti Díjszabási és Fuvarozási Szakosztály ügyköre jelentősen szűkült. Ügyköréből a nemzetközi díjszabási, menetrendi és kereskedelmi ügyek az 1947. november 3-án alakult Nemzetközi Közlekedéspolitikai Szolgálat feladatkörébe kerültek.

30 E szerv látta el a továbbiakban a vasút, a hajózás, a közúti közlekedés, a légiközlekedés nemzetközi ügyeinek egységes irányítását, s az ezzel összefüggő jogszabályok előkészítését az érdekelt főosztályokkal együttműködve.

31 1948-49-ben rendezték a vasutak tulajdonjogi helyzetét is. A 13390/1948. Korm. sz. rendelet a közforgalmú kisvasutak a 450/1949. Korm. sz. rendelet pedig a saját használatú mezőgazdasági vasutak államosítását írta elő. E rendeletek hatálybalépése után az ország összes első-, másod- és harmadrendű vasútja állami tulajdonba került. Az erdei- és ipari vasutak kivételével valamennyi vasút főhatósága a Közlekedésügyi Minisztérium lett. A fenti államosítási rendeletek szükségessé tették a főosztály feülgyelete alá tartozó GVI újjászervezését is. Az ország területén 7 nemzeti vállalat alakult. E vállalatok irányították a kisvasutak üzemvitelét, gondoskodtak fenntartásukról, fejlesztésükről országosan egységes szempontok szerint. A főosztály szervezetében a legjelentősebb változást a 3370/1949. KM. Eln. rendelet írta elő, melynek értelmében a Magyar Államvasutak Igazgatósága 1949. március 15-i hatállyal megszűnt, illetve a KPM I. Vasúti Főosztályaként folytatta tovább működését.

32 E rendelet alapján megszűnt a MÁV addig háromlépcsős irányítása: 1. Üzletvezetőségek 2. MÁV Igazgatóság 3. Közlekedési Minisztérium Vasúti Főosztály. A felsorolt lépcsők ésszerű összevonásával 1949. mácrius 15-től a KM I. Vasúti Főosztálya mint Máv Vezérigazgatóság is funkcionált, gazdaságirányító szervként. Az átszervezés során az I. Vasúti Főosztály I/3 Szakosztályán működő „állami kezelésű magánvasúti és kisvasúti ügyek" osztályát megszüntették, azaz a „közúti vasutak" irányítását kivonták az I. Vasúti Főosztály feladatköréből. A közúti vasutak irányítására II. sorszámmal Közúti Vasúti Főosztály elnevezéssel önálló részleget szerveztek. A Főosztály felügyelete alá került: - a Fővárosi Villamosvasúti Közlekedési Vállalat - a Fővárosi Helyiérdekű Vasút - a Debreceni Helyiérdekű Vasút - a Szegedi Közúti Vaspálya - a Miskolci Városi Villamos Vasút - a Miskolc-Diósgyőr Közúti Vasút - a Szombathelyi Városi Villamos Vasút - a Pécsi Közlekedési Vállalat A főosztály intézkedett a közúti közlekedés szervezési, általános igazgatási, jogi, terv, költségvetési, hitel és üzemgazdasági ügyeiben, valamint a közúti vasutak építési engedélyezési ügyeiben. Ellátta a közúti vasutak üzemfelügyeletét, intézkedett díjszabás és menetrendi