Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

4. Közvetlen tárgyalások indultak meg Párizsban Magyarország és a szomszéd államok között. Megbeszélések a jugoszláv—magyar lakáscsere ügyében = Délmagyarország, 1946. augusztus 25. 1946 nyarán a párizsi béketárgyalásokon felmerült egy önkéntes alapon történő magyar—jugoszláv lakosságcsere gondolata, a lakosságcsere kérdése azonban szinte abban a pillanatban, ahogy a gondolata felmerült, le is került a napirendről. A magyarországi délszlávok közérzetét — különösen a vegyes nemzetiségű településeken — sokkal negatívabban befolyásolta más nemzetiségek (szlovákok, németek) kitelepítésének példája. 5. Az Antifasiszta Szlávok Frontja elnevezésű szervezet 1945. február 18-án alakult meg Battonyán a magyarországi szlovákok és délszlávok közös szervezeteként. A szervezet szlovák tagozata nacionalista irányítás alá került, s szinte kizárólag a Csehszlovákiába való áttelepülés propagálására korlátozta tevékenységét. A szlovák tagozat működését a szlovák nemzetiségű kommunisták élesen bírálták, mert a szlovák tagozat megfélemlítéssel és lelki terrorral azokat a szlovákokat is igyekezett az áttelepülés gondolatának elfogadására rábírni, akik nem akarták szülőföldjüket elhagyni. A magyarországi szlovák kommunisták ellenezték az áttelepülést, a magyar és a csehszlovák dolgozó nép megbékéléséért küzdöttek, ők voltak azok, akik 1948 decemberében megalakították a lakosságcsere befejezése után a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségét, mely hitet tett amellett, hogy a szlovák dolgozók Magyarországot tekintik hazájuknak, s a párt vezetésével, közösen a magyar dolgozókkal felépítik a szocializmust. Az Antifasiszta Szlávok Frontja délszláv tagozatában a kommunisták befolyása viszonylag erősebben érvényesült. A Délszlávok I. Kongresszusa után, amelyet 1946 májusában Baján rendeztek meg, gyakorlatilag a szlovák tagozattól független önálló délszláv szervezet jött létre — Délszlávok Antifasiszta Frontja néven —, melynek főtitkára a Kommunista Párt tagja, Rob Antun lett. 1947-ben a szervezet elnevezését Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségére váltOZtclttcl át 6. UMKL VKM 79 565/1945. sz. ügyirat. 7. A 10 030/1945. sz. ME rendelet, illetve végrehajtási utasításának szövege (68.800/1945. sz. VKM rendelet) megtalálható: A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből. Tankönyvkiadó 1962. 872—877. old. A 10 030/1945. ME sz. rendelet a Magyar Közlönyben 1945. október 30-án jelent meg, a 68.800/1945. sz. VKM rendeletet a Köznevelés 1945. november 15-i száma közli. 8. UMKL VKM 79 565/1945. sz. ügyirat. 9. L. ugyanott. 10. Ld. ugyanott, az ügyirathoz mellékelt sajtószemlét. 11. Teljesítjük a délmagyarországi szlávok kívánságait = Népszava 1946. január 11. 12. Magyar Közlöny, 1946. január 15. 12. sz. 13. Magyar Közlöny, 1946. február 20. 42. sz. 14. UMKL VKM 74 117/1946. sz. ügyirat. 15. Már utalás történt a békéscsabai szlovák gimnázium esetére, melynek volt kinevezett igazgatója, tanári kara, a gyakorlatban azonban tanulók hiánya miatt nem működött. 16. UMKL VKM 29 035/1946. sz. ügyirat. 17. Nemzetiségi anyanyelvű nép- és középiskolák nyílnak meg az országban = Szabad Nép 1946. április 3. 18. Ezt valószínűleg külpolitikai szempontok miatt nem tartotta szükségesnek hangsúlyozni a közlemény, hiszen ebben az időben már javában folyt a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság propagandája a magyarországi szlovák lakosság között. A kortársak előtt azonban ez a tény nem volt ismeretlen, mert a magyar sajtóban más alkalmakkor megjelenő cikkek nyíltan megírták, hogy a békéscsabai szlovák gimnázium megnyitása azért nem sikerült, mert a beiratkozott tanulók száma túlságosan alacsony volt. Példának lásd: Három tanuló jelentkezett, egyelőre nem nyílik meg a csabai szlovák gimnázium — Viharsarok 1945. november 14. Diákhiány miatt nem működik a békéscsabai szlovák gimnázium. A Szláv Antifasiszta Front vezetői is magyar iskolába járatják gyermekeiket = Szabad Sbó 1946. április 13. 19. Tizenöt szülő kívánságára tantárgyként tanítják a nemzetiségi nyelvet = Esti Szabad Szó 1946. április 13. 20. Kósa János: Nemzetiségi iskolák Magyarországon = Űj Magyarország 1947. március 15.