Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

I. Levéltártani kérdések

rendjében rendezett anyagban az egykorú ügyviteli segédletek (iktatókönyvek és tárgymutatók) alapján lehet kutatni. Közvetlen felügyeleti szervünktől, a Művelődési Minisztériumtól megkaptuk az 1952—1965 között keletkezett iratokat mintegy 400 ifm mennyiségben. Az iratanyag az akkori évek művelődés-, oktatáspolitikájának reprezentatív forrása. A kutató adatokat talál ezekben a fondokban (VKM, Közoktatási, Népművelési, Művelődésügyi Minisztérium) az óvodai, a közép- és felsőfokú oktatás, a művészeti terület (zene, színház, képzőművészet stb.), a közművelődés, a könyvkiadás, a múzeumok, könyvtárak, a nemzetiségi oktatás irányítására, felügyeletére. A kulturális életünk alakulását dokumentálja a megszűnt Kulturális Kapcsolatok Intézetének 1958—1975. évi bizalmas jellegű fondja, és a Magyar Unesco Bizottság 1963—1965. évi anyaga is. E két fond hazánk nemzetközi kulturális kapcsolatait elsősorban tartalmas jelentések, beszámolók, helyzetismertetések útján mutatja be. Az Igazságügyi Minisztériumtól több mint 120 ifm-t vettünk át. Az iratok évköre: 1945—1966. Értékes állagok, illetve sorozatok: a népbírósági, a kegyelmi ügyek, a kollégiumi határozatok, a Nemzetközi Osztályon belül a háborús bűnösöket felkutató ún. nyomozó levelek, kimutatások a ki nem adott háborús bűnösökről, a Büntetésvégrehajtási, a Bírósági Főosztály, az Igazságügyi Orvosi Tanács iratai. Igen figyelemreméltó gyűjtemény a Rákosi Mátyás titkárságtól az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe 1951—1953 folyamán áttett panaszügyek. Kiegészült a minisztérium egyik legfontosabb állaga, a Törvényelőkészítő Osztály iratanyaga is, amelyben a felszabadulás utáni demokratikus jogrend kialakulása követhető igen áttekinthetően nyomon. Ebben az állagban érdekesek még a kulákságra vonatkozó intézkedések, Sztálinváros tervezési programja, a háborús bűnösök kegyelmi ügyei, az USA-tól kikért háborús bűnösök jegyzékei, az Eszterházi-féle hitbizomány kisajátítása. A Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályának anyaga a legfontosabb forrás a jogszabályok előkészítéséhez. Itt található a hazai és külföldi jogszabályalkotás kollekciója. Növekedett az Egészségügyi Minisztérium fondja is az 1949/65. évi iratok átvételével (134 ifm). E fond az egészségügyi politika kutatásának elsődleges forrásbázisát képezi. Fontosabb tételei: kórházak, rendelőintézetek, gyógyszertárak ügyei, egészségügyi törvényelőkészítés, közegészségügy, tudományos kutatás stb. Átvettük Simonovits István egészségügyi miniszterhelyettes, egyetemi tanár gyűjteményét is, amely az 1944/60. évekre vonatkozóan tartalmaz jelentős információkat az egészségügy szervezetére, orvosellátására. A kereskedelempolitikára mind a belforgalmi, mind a külforgalmi vonatkozásban a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztériumból beszállított iratok nyújtanak értékes információkat. A Belkereskedelmi Minisztérium fondján belül számottevő állag Szurdi István volt miniszter 1967—1976. évi félhivatalos iratai 14 ifm terjedelemben. Az anyagban Szurdi István miniszter hivatali és egyéb közéleti tevékenységére (országgyűlési, párt stb.) is találhatók adatok. A Belkereskedelmi Minisztériumból beszállításra került a megszűnt országos idegenforgalmi szervek 1956—1980. évkörű anyaga. Az előírt 15 évi irattári őrizettől azért kellett eltekinteni, mert a megszűnt idegenforgalmi szervek feladatát átvevő Belkereskedelmi Minisztérium irattárában a sorozatos beázások miatt nem látszott biztosítottnak az ira-