Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

I. Levéltártani kérdések

A felmérés megkezdésére azért került most sor, mert az előzetes becslések alapján is a szerveknél számottevő mennyiségű adathordozó halmozódhatott fel és a levéltárak közelítenek ahhoz az időhöz, amikor a szervek birtokában levő adathordozókat első alkalommal át kell venniök. A felmérésnek az a célja, hogy számba vegye, hogy a levéltárak gyűjtőterületéhez tartozó szervek közül kik rendelkeznek és milyen fajtájú adathordozókkal: — ennek alapján meghatározható legyen az adattárak, az adathordozók fajtái, hogy melyek képeznek történeti vagy információs értéket, mely adathordozókat, adatokat kell levéltári védelembe részesíteni, levéltári őrzésre átvenni, hogy kidolgozható legyen és számukra ismert legyen az a mód ahogyan a szerveknél az adathordozókat kezelni és tárolni kell, ahogy kezelik és tárolják, — hogy elő lehessen készíteni a legmegfelelőbb levéltárszervezeti formát, mely alkalmas az adathordozók fogadására, — hogy megállapítható legyen a különböző jellegű számítástechnikai rendszerekben a törlés, a karbantartás következtében milyen mértékű adatveszteség keletkezik, és ki lehessen dolgozni a tűrési határokat, — fel lehessen mérni, hogy a probléma megoldása milyen közigazgatási és szervezési szabályozásokat tételez fel, vagy tesz szükségessé. A felmérést a következő ütemben hajtanánk végre: 1. ütem: Az Űj Magyar Központi Levéltár gyűjtőterületéhez tartozó szervek. 2. ütem: Budapest területén működő, a levéltárak gyűjtőterületéhez tartozó szervek. 3. ütem: Az ország területén működő levéltárak gyűjtőterületéhez tartozó szervek, megyénkénti sorrendben. Arra számítunk 1983. év közepe táján már megfelelő információk állnak a rendelkezésünkre, hogy az adathordozók átvétele folyamatossá és rendszeressé váljon. IV. AZ ADATHORDOZÓKRA ÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A belügyminiszter 1/1981. sz. rendeletének hatálya többek között kiterjed és alkalmazni kell: — a számítástechnikai berendezésekre, vagyis az üzemeltetőkre, — a számítástechnikai adatfeldolgozást megrendelőkre, vagyis az adathordozókat felhasználókra, — a feldolgozás alatt levő adatokra, vagyis ilyen céllal tárolt adatokra, — a feldolgozás eredményeként keletkezett adatokra, adathordozókra, — számítástechnikai eszközökre, azokra is, amelyek adatokat tárolnak, tehát az adathordozókra. Mivel a belügyminiszter rendelete kiterjed az általános adatvédelemre, az adathordozókra általában, a szervekre függetlenül attól, hogy felhasználók vagy előállítók: minden szervre, mely adatot feldolgozásra vagy felhasználásra tárol, ebben az értelemben a problémaköröknek már általános iratkezelési és levéltári