Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

I. Levéltártani kérdések

szervek hozták létre. Ilyen iratképzők a kormány mellett működött bizottságok, tanácsok, a különböző igazságügyi, társadalmi szervek, egyesületek, intézetek, intézmények, nagyvállalatok stb. Az elmúlt időszakban az iratainkat rendeztük és segédletekkel láttuk el. Ma már a levéltár az őrizetében levő iratok mintegy 90%-a középszinten, a többit pedig alapszinten rendezte. Van, a levéltárak ügyviteli szabályzatának 78. §-ában római számokkal ellátott fondfőcsoportokat rögzített, egységes jelzetrendszerünk, melybe nemcsak az őrizetünkben levő fondok, állagok, hanem a fondképzőknél tároltak is besorolhatók. Iratanyagunk tehát szervesen beletagozódik a magyar levéltárak országosan és egységesen jelölt rendszerébe, és azon belül a XVII—XXXIII. számú főcsoportokba nyert beosztást. A levéltár fOndjainak, állagainak ismertetésekor az alábbiakban csak a legfontosabbakra szorítkoztunk, mégpedig az 1979. január 1-i állapotot rögzítő fond- és állag jegyzékünk alapján, f ondfőcsoportonként haladva. A XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok fondfőcsoportokban egyetlen fondképző, az Országos Földbirtokrendező Tanács három tárgyalótanácsának jegyzőkönyvei vannak. A jegyzőkönyvek az 1945. évi agrárreform legfontosabb mozzanatait időrendben tartalmazzák. Az államhatalom legfőbb szervei (XVIII.) főcsoporton belül elsődleges értékű az Elnöki Tanács fondja, amely a tanácsok megalakulásától 1969-ig részletes adatokat szolgáltat például a helyi választások menetére, a tanácsok elvi irányítására. A levéltár legértékesebb, legszerteágazóbb és legterjedelmesebb fondfőcsoportja a XIX, amely tematikailag csoportosítja az államigazgatás legfőbb szerveinek, a minisztériumoknak és nagyobb országos jellegű szerveknek az iratanyagát. Az egyes tematikai csoportokat az abc nagybetűivel láttuk el a következő sorrendben: A) minisztertanácsi, B) belügyi, C) egészségügyi, D) építésügyi, E) igazságügyi, F) iparügyi, G) kereskedelmi, H) közlekedés- és postaügyi, I) kulturális, oktatási és sport, J) külügyi, K) mezőgazdasági és élelmezésügyi, L) pénzügyi szervek. Ez a kategorizálás végigvonul a legtöbb fondfőcsoporton belül is. A minisztertanács fondcsoportnál elsődleges figyelem kíséri a kutatók részéről a gazdasági élet szükségleteinek és menetének biztosítására, ellenőrzésére, valamint a népgazdasági tervezés központi irányítására létrehozott Gazdasági Főtanács, Népgazdasági Tanács, Országos Tervhivatal, Állami Ellenőrzési Központ (1958 óta Központi Népi Ellenőrzési Bizottság) szinte hiánytalanul meglévő dokumentumait. Nem így a Minisztertanácsé, amely eddig csak egyes sorozatokat (pl. tanácsszervek osztályainak, főkönyvelőség, bejelentések hivatalának iratai stb.) adott át levéltári megőrzésre. A kormány üléseiről készült igen értékes miniszterelnökségi, illetve minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei, előterjesztések például még nincsenek a levéltárban. Viszont a kormány tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül annak irányítása mellett működő kormánybizottságok, gazdasági bizottságok, hivatalok (Elhagyott Javak Kormánybizottsága, Magyar Áttelepítési Kormánybizottság, Magyar—Csehszlovák Vegyesbizottság, Határmegállapító Bizottság, Országos Munkabérmegállapító Bizottság, Központi Statisztikai Hivatal, Jóvátételi Hivatal, Országos Találmányi Hivatal stb.) anyag jórészt már archiválásra került. A Belügyminisztérium levéltárban levő állagai közül legkutatottabb az egyesületi főosztály anyaga, amely a felszabadulás előtt és után működött sok-