Mikó Gábor: Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai - Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 15. (Budapest, 2023)
A középkori levéltár - A levéltár oklevelei
Egy levéltár régmúltja volt az, amely utóbb — feltehetően a többi említett, gyelire vonatkozó oklevéllel együtt - a Zárkák kezére jutott.162 162 Gyekhez hasonló azoknak az okleveleknek a példája, amelyek a Sopron megyei Szopor birtokkal kapcsolatosak: Oklevéltár 80., 110-114., 118. sz. 163 Oklevéltár 44., 46. sz. 164 Uo. 43. sz. 165 Uo. 50. sz. 166 Uo. 117. sz. 167 Uo. 99. sz. 168 Uo. 14. sz. Külön csoportba sorolhatóak azok az okiratok, amelyek nem a Zárkák saját birtokaihoz kötődnek, de feltehetően nem is más családoktól kerültek a levéltárba. Ide tartozik egyrészt egy 1424-ből való, a Rátóti család tagjai közötti perben kiadott halasztólevél, illetve egy 1425-ben kelt nádori idézőlevél, amely Essegvári János ti teli prépost és a Csékuti család perében kelt.163 A Veszprém megyei birtokokat érintő ügyekben csak annyi a közös, hogy mindkét esetben Zarka Tamás volt a felek egyikének ügyvédje. Az 1424. évi ügyben Tamás Rátóti Fruzsinát képviselte, akinek egy másik perével kapcsolatos oklevél is megvan a levéltárban 1422-ből,164 illetve szereplője egy 1426-ban történt eltiltásnak is.165 Talán megengedhető lehetőség, hogy valamiképp az ügyvéd „hagyatékával” kerülhettek az iratok a Zárkák levéltárába, jóllehet a feltevést gyengíti, hogy Tamást egyáltalán nem tudom elhelyezni a családfán. Hasonlóképp felvethető, hogy valamilyen családi kötelék révén jutott Zarka Kelemen veszprémi alispán egy 1497-ből való oklevele is a levéltárba,166 jóllehet ez esetben joggal adódik a kérdés, hogy a többi kiadványa miért nem került szintén ugyanoda. Végezetül vannak a levéltárban olyan oklevelek is, amelyek eredetére vonatkozóan sajnos sem adatom, sem ötletem nincsen. Leglátványosabb példája ennek az a nagy privilégium, amelyet Mátyás király adott ki 1472-ben Dobozi Dánfi András részére, és amelyben a Ternes megyei rékasi uradalom háromnegyed részét neki, egynegyed részét pedig Serjéni Tamásnak ítélte.167 Igaz, hogy az uradalom számos része között szerepel egy, az oklevélben „Zarkateleke” néven említett birtok, ám ez a kapcsolat legfeljebb napjaink könyvárverésein keltené fel egy, a régmúlt iránt érdeklődő családtag figyelmét. Hasonlóan tisztázhatatlan - legalábbis számomra - Paksi Leusták szlavón vikárius 1358-ból való oklevelének története, amely a Körös megyei Farkasfölde birtok Megyericsei Györgynek történt adományozását és határjárását tartalmazza.168
