Mikó Gábor: Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai - Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 15. (Budapest, 2023)

Névmutató

Névmutató

A mutató az oklevelek szövegében szereplő összes hely-, személy- és földrajzi nevet tartalmazza, mindezeket mechanikus betűrendbe sorolva. Az egyes tételek után álló számok az okirat számát jelölik. A mutató összeállítása az alábbi szabályok alapján történt.

Helynevek:

A lokalizálható helynevek mind normál betűtípussal szerepelnek. A hely- vagy (földrajzi)név után minden esetben annak meghatározása áll, majd ezt követi zárójelben a megye, terület vagy ország neve, ahol a középkorban feküdt. Utóbbiakat az oklevelek adatai alapján határoztam meg. Amennyiben ilyen adat vagy adatok nem álltak rendelkezésemre, Csánki Dezső történelmi földrajzi munkájára, illetve Engel

Pál

Térképére támaszkodtam.362

Néhány kivételtől eltekintve e két mű segítségével azonosítottam a helynevek többségét is. Amennyiben egy helységet nem tudtam lokalizálni, annak neve kurzívan szedve, abban a formában került a mutatóba, ahogyan az oklevélben szerepelt. Néhány esetben, amikor egy település nevének oklevélben! alakja pl. elírás folytán torzult és jelentősen eltért a normalizált alaktól, az eredeti formát kurzívan szedve és utalóval ellátva felvettem a mutatóba. Ezek számát azonban - a minél könnyebb áttekinthetőség végett — igyekeztem korlátozni.

362 Csánki. ; Engel

P:

Térkép.

Személynevek:

A személynevek mutatózásában az alábbi szempontokat tartottam szem előtt. Külön tételként vettem fel az összes olyan személyt, akik az oklevelekben méltóságviselőként szerepeltek. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a mutatóban néhány kivételtől eltekintve kizárólag azt a tisztségüket tüntettem fel, amellyel az őket említő diplomában szerepeltek, minden esetben megadva, hogy az adott méltóságot mely években töltötték be. Ezek megállapítását az 1000 és 1526 közötti éveket átfogó három nagy archontológiai kiadvány tette