Mikó Gábor: Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai - Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 15. (Budapest, 2023)
A levéltár története 1787-től napjainkig
16 Egy levéltár régmúltja csen tudomásom.38 A Dániel Cornidesszel folytatott levelezéséből kiderül, hogy az 1780-as évek elején már tekintélyes gyűjteménnyel rendelkezett.39 Ezeket talán még életében több kötetbe rendezte, de lehetséges, hogy ezt csak halála után tették meg helyette mások. Másolatai több helyről, több időpontban jutottak Széchényi könyvtárába.40 Az utóbb a csornai konventhez került kéziratot Kovachich Márton György évekkel Hajnóczy halála után is forgatta, a kollekciót pedig „I.” kötetnek nevezte41 - utalva talán arra, hogy ez a kézirat tartalmazza a hajdan élt tudós-jogász legkorábban készített másolatait.42 38 Fraknói tesz említést arról, hogy amíg Széchényi Ferenc kíséretében Horvátországban tartózkodott, Hajnóczy lemásolta a horvát (ország)gyűlések végzéseit, amelyeket az általa szerkesztett Magyar Országgyűlési Emlékek fog megjelentetni elsőként (Fraknói V: Martinovics összeesküvése 102.). A másolat lelőhelyét nem adta meg, és magam sem találtam meg. Átforgattam mindazonáltal az összesen tizenkét kötetben megjelent Országgyűlési Emlékek vonatkozó részeit, de egyetlen olyat szöveget sem találtam, amelynek forrásaként akár Fraknói, akár a szerkesztést folytató Károlyi Árpád Hajnóczy bármilyen gyűjtését megjelölte volna. (MOE Ι-ΧΠ.) 39 Soós L: Hajnóczy József 100., 101., 104. 40 Az „Adversaria Diplomatica Hungáriáé a losepho Hainoczy ohm congesta ” címet viselő, Föl. Lat. 2268. jelzetet viselő kötet a Széchényi Könyvtár legkorábbi anyagában volt. Hajnóczy által készített oklevélmásolatokat tartalmaz a Föl. Lat. 3635. számú, többkötetes kézirat III. kolligátuma is, ez Hajnóczy hagyatékának részeként az 1870-es években került a Múzeum könyvtárának tulajdonába. (S. n.: Hajnóczy 205.) Fraknói szerint „Széchényi, Kovachich és Jankovich” gyűjteményeiben Hajnóczynak több kézirata volt, amelyek (1878-ban) már mind a múzeumi könyvtárban voltak (Fraknói V: A Martinovics-féle összeesküvés 21.), konkrét címeket vagy jelzeteket azonban nem ad. 41 Kovachich, Μ. G.: Supplementum II. 211. - Az azonosításra: Mikó G.: Hajnóczy oklevélgyűjteménye 110. 42 A kötetbe foglalt első másolatok 1777-ben, míg az utolsók 1787-ben készültek. A kézirat tartalomjegyzékét lásd Mikó G.: Hajnóczy oklevélgyűjteménye 121-160. 43 Hajnóczy ekkoriban már Szerém megye alispáni tisztségét töltötte be: Bonis Gy: Hajnóczy József 32.; Kowalska, E. - Kantek, K: Hajnóczy József 114. Hosszabb kőszegi tartózkodásainak okát nem tudom. 44 Egyelőre nem tudom megválaszolni a kérdést, hogy Hajnóczyt kifejezetten középkori iratok érdekelték-e, vagy 1526 után kelt okleveleket is lemásolt Zarka Mihály levéltárából, csak azokat utóbb nem kötötték a kéziratba. A kérdés egyébiránt érvényes az egész manuscriptumra - a 340 dokumentum között ugyanis egyetlen olyan sincs, amely a A kézirat tanúsága szerint Hajnóczy 1787 tavaszán és őszén végül ötvennégy oklevél szövegét másolta le a Zarka Mihály tulajdonában lévő diplomák közül.43 Ezek mindegyike középkori irat volt.44 A kópiákat saját kezűleg készí
