C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)

Az eskütársak - Kik, honnan és hányán jöttek?

Az eskütársak

97

A Megyerieknek is számolni kellett a „látogatók” kártételével, annak ellenére a tanúvallomások ősszel, október folyamán voltak. Az időpont nem lehet véletlen: erre az időre megtörtént a gabona betakarítása, a szénatermő rétek másodszori kaszálása, s a jobb helyeken már forrt a bor,136

Rád falu határából meg a hal137

állt rendelkezésre. így az odaérkezettek és lovaik etetése-itatása nem okozott különösebb gondot, s volt a szomszédból segítség is: a Gégényiek, akikkel már ekkorra sógorság-komaság állt fenn. A rokonsági kapcsolatokat az egyes személyek után megadtuk, már amennyire ez lehetséges volt. Aki figyelmesen olvassa, az hamar rájön, hogy akkor is érvényes volt a régi mondás: hasonló a hasonlónak örül. Ezt bizonyítják az ismert házasságkötések.

136 Vasmegyer: a Fertőhegy környékén plántált szőlőskert szabályzata 1826-ban készült, ez a község keleti részén volt, ám egy másik szőlőskert a község északi részén feküdt (Kiss L.: Rétköz 405., 417.).

137 Tiszarád: „Tavasszal mindig kiöntött a Tisza, néha ősszel is, és ontotta a sok halat a határ 14 tavába meg a rétségbe. Sokféle hal volt itt: ponty, süllő, csuka, tat, stb. csak kecsege nem. Legtöbb volt a kárász. ... A lakosság csíkászattal is foglalkozott. A Kenderáztató- és Zálogos-tóban temérdek esik volt.” - Kiss L.: Rétköz 383-384. - De hús is volt bőven. Vasmegyer: „Jószágállományukban a legtöbb volt a szarvasmarha. Minden gazdának volt 50-60 darab is.” - Kiss L.: Rétköz 403.