C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
Az eskütársak - II. A Vasmegyeri István fiával: Jánossal együtt esküt tevők névsora
68 Várjobbágyokból nemesek fiai: Mihály és Miklós titokban a birtokrészükre vitték (Anjou okit. LI. 765. sz.). - 1391: Jánosi Kántor Miklós és János Dobos és Olcsva határperében tanúk (Károlyi I. 449.). — A Jánosi család leszármazási táblája szerint István három fia közül János (1335-1391) és Miklós (1347-1391) jöhet számításba (Németh P: Szatmár 362., a jánosi Kántor cs. leszármazási táblája). - Lásd még C. Tóth N.: Szabolcs megye 185. - Ma: Kántorjánosi (SzSzB vm.). Kisjánosi István fia: János {Iohannes filius Stephani de Kisianus), Kisjánosi Pál {Paulus de Kislanus), Kisjánosi Sebestyén (Sebastianus de Kislanus) A falu Jánosi megkettőződéséből jött létre a 13. század első felében. — 1322: A két falut más névvel különböztetik meg az anyatelepüléstől. - 1353: Tamás fia: István fia: János kisjánosi házának lerombolásával vádolta Derzsi Kántor Berecket és Lorándot. Az ügyet 1364-ben zárták le. — 1373: János fia: Pál Porteleki Jakab fia Mártonnal pereskedik, ugyanő, mint iklódi nemes Bodon (Szabolcs m.) perében tanú (1374), ekkor a települést Szabolcs megyéhez számítják. — 1379: Uő. tanú; 1382, 1384: királyi ember. - 1391: Kisjánosi János fia: Pál Dobos és Olcsva határperében tanú (Károlyi I. 450.). — 1392: Kisjánosi István fiai: György, Pál, Tamás és Péter kijelölt királyi emberek Szennyes ügyében (az előbbiekre lásd Némerth P: Szatmár 144-145.). - 1392: Kisjánosi Pál kijelölt királyi ember (Lelesz III. 27/36. sd). - Sebestyén tanúra nincsen adatunk. - 1380: A falu nemesei 1380-1420 között felváltva nevezik magukat Kisjánosinak vagy Iklódinak, míg ettől kezdve az Iklódi falunév nyer teret, kiszorítva Kisjánosit. - Nyíriklód 1917-ben Kántorjánosival egyesült (SzSzB vm.). Madai Miklós {Nicolaus de Madd) A falu 1296-ban tűnik fel Dobos határjárásakor. - 1354: Madai Péter fia: Miklós, Lőkös fia: Miklós és Günter fia: Miklós birtokosztálya (Anjou okit. XXXVIII. 15. sz.). — 1367: Lőkös fiait, Miklóst és Lőrincet, Boda fia: Lackót és Dénesi, madai nemeseket idézték meg Madai Miklós fia: László ellenében (Anjou okit. LI. 838. sz.). — 1375: Madai Lőkös fia: [...] kismadai lakott, nagymadai és csokalyi részeit fivérének, Miklósnak 28 aranyforintért elzálogosította. — 1382: Az örökös nélkül elhunyt Madai Miklós fia: András madai birtokrészét Erzsébet királyné Károlyi Simon fiainak: Mihálynak és Lászlónak, valamint Várdai János fiának: Domokosnak adományozta (minderre lásd Németh P: Szatmár 169.). - 1391: Madai Miklós fia: László, Madai János fia: Lőrinc, Mihály fia: Péter és Miklós fia: András Dobos és Olcsva határperében tanúk (Károlyi I. 449-450.). - A tanú Lőkös fia: Miklós lehet. — A család leszármazási táblája: C. Tóth N.: Szabolcs megye 194. — Ma: Nyírmada (SzSzB vm.).
