C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - A per alapját képező birtokok
26 Várjobbágyokból nemesek A mintegy tizenöt éven át meg-megújuló pereskedés révén 1366-ban a Vasváriak a korábban létező Megyer föld felét szerezték meg, amely két tagból állt össze: az egyik a vasmegyeri várjobbágyoké, a másik Péci Miklós fia Jánosé volt. E kettőt a későbbiekben Megyer néven emlegették. Az eredeti Megyer és Vasmegyer földek másik része - valószínűleg mindkettőnek a fele - a várjobbágyoké maradt: az előbbit a Megyeri vagy Középmegyeri, az utóbbit pedig a Vasmegyeri nemesek birtokolták 1378 után. A sors iróniája, hogy az elnyert, illetve megvédett Megyer birtokok nagyobb része rövidesen egyaránt kikerült a tulajdonosaik kezéből. A Vasvári nemesek az általuk nagy nehezen megszerzett Megyer birtokot — Cudar Péter országbíró 1373. évi oklevelével együtt — alig tíz év múlva, 1387. június 1-jén eladták Kállói István fia, István mesternek hatszáz aranyforintért.102 A birtok megszerzésének törvényesítésére azonban pontosan másfél év múlva került sor. Kállói István ugyanis 1388. december 11-én Esztergomban kért és kapott a királytól parancsot a birtok részére vétel címén történő iktatására. A váradi káptalan 1389. február 12-i privilégiuma szerint a tulajdonosváltásnak senki sem mondott ellent.103 102 ZsO I. 130. sz. (DL 52 553.), Lelesz II. 328/7. sz. (a regeszta az 1466. évi átírás alapján készült, amelyben tartalmilag hibásan - 1397. évi dátummal és 60 aranyforintos vételárral - írták át az oklevelet). 103 DL 52 621. 104 DL 42 155. 105 DL 64 099. 106 Engel P.: Genealógia, Káta nem 7. tábla: Csaholyi. A megmaradt „fél” Vasmegyer birtokot 1378 után négy család birtokolta: az egyik felének egy darabját Halálos fia István fiai, János, László és Pál, a másikat (Alsó)gégényi Mihály fia, Pál, míg a harmadik darabját János fia, András meg fiai, János és László. A birtok másik fele Sebestyén fia Tamás fiai, Vas Miklós és János kezén volt. Az utóbbiak azonban 1380. május 8-án már mint elhunytak szerepelnek. E napon Vas Miklós özvegye, Ilona ugyanis pert kezdett az egri vikárius előtt a férje birtokából — azaz Vasmegyer feléből — neki járó hitbére és jegyajándéka ügyében András fia, János és István fia, János ellenében.104 Mivel az alperesek pénzben nem tudtak fizetni, ezért 1380. október 9-én a birtok feléből Ilona jogai fejében ötven ezüstmárka értékben zálog címén iktattak egy darabot az özvegy részére.105 Vas Miklós és testvére, János birtokrésze tehát a másik két család birtokába került, ám a birtokrészre hamarosan akadt egy másik jelentkező is. A Káta nemzetség másik ágából106 származó Csa-
