C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - A per alapját képező birtokok
24 Várjobbágyokból nemesek szokása szerint leánynegyed címén járó részt. A birtoknak ezt a részét annak idején Accintus fia, Tamás birtokolta.95 95 „quod ipse de beneplacita voluntatis sue arbitrio pro quartali iure Michaeli filio Myke per successionem condam avie sue sibi de regni consuetudine debenti unam particulam terre in fine linee versus meridiem protracte a parte occidua adiacentis cum funiculo uno regali quadraginta quatuor brachia, ut moris est, in se continente duabus metis terreis sequestram de portione Tbome filii Achintos in dicta possessione Raad habita pro locis sessionalibus cum suis quibuslibet utilitatibus, utpote terris cultis et incultis, locis, fenilis, aquis, piscatoris, silvis seu portione ecclesie in eadem possessione Raad existenti, in quantum ad ipsum ius quartale debet spectare, dedisset et contulisset” - DF 219 973. 96 A térképet, amely a birtokok/területek feltételezhető területét és határait jelzi, Nagy Béla (ELKH BTKTTI) készítette. 97 Engel P.: Genealógia, Péc nem 6. tábla: Ibrányi. „Megyerföld” (terra Meger) A pereskedés szempontjából fontosabb és egyúttal - ha lehet ezt mondani - az előzőnél is problémásabb „birtoktest” az oklevelekben Megyer / Hárommegyer néven jelenik meg. Az elnevezés természetesen nem a véletlen műve: a Megyer név alatt legalább három, de lehet, hogy négy különböző földdarabot értettek, amelyek az idő múlásával beolvadtak vagy éppen különálló birtokokká váltak. Az Árpád-korban még bizonnyal királyi tulajdonban lévő várjobbágyok lakta „Megyerföld” részekre bomlása az Anjou-kor elején indult meg — elképzelhető, hogy Rád földet is ebből szakították ki. (Lásd a térképet.)96 A területen élők - akik között mind a jogi helyzetük, mind pedig a rokoni szálak erős közösséget teremtettek - egy idő után a kezükön lévő földeket egyre inkább sajátjukként kezdték használni és hovatovább úgy tekintettek magukra mint nemesek (egészen pontosan mint nemes várjobbágyok). A jelek szerint a megyebeli nemesség ez ellen nem emelt kifogást. A csendes (el) birtoklás folyamatát azonban Vasvári Fekecs Miklós színre lépése megakasztotta, aki befolyásos urai, a Cudarok támogatását maga mögött tudva szemet vetett a Paszab nevű birtokánál lényegesen nagyobb „Megyerföldre”. A célját azonban csak félig érte el. Az 1364 és 1366 között zajló perben Vasmegyer, másik Megyer és harmadik Megyer nevű földekért zajlott a küzdelem: az első a (Vas)megyeren élő szabolcsi várjobbágyoké, a második Péci Miklós fia Jánosé, a harmadik pedig Péci (Ibrányi) Gergelyé és unokaöccséé,97 Lukács fia Gergelyé volt. A második,
