C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - A harmadik per (1377-1378)
A státuszper(?k) 21 A leleszi konvent 1378. október 19-i jelentése szerint a felperesek részére Petneházi János fia, László királyi emberrel kiküldött Miklós deák, konventi aljegyző és az alperesek részére Vajai Lukács királyi emberrel kiküldött Tamás presbiter beszámolója alapján az eskütételek a kijelölt időpontokban és megadott szempontok szerint rendben lezajlottak.77 Ezért az országbírói intézkedésben leírtak szerint a nevezett földeket meghagyták a Megyeriek és Rádiak kezén nemes várjobbágyok módján történő birtoklásra.78 77 Az eskütársak neveit lásd az Eskütársak fejezetben. 78 Lásd a 9. regesztát. 79 C. Tóth N.: Szabolcs megye 60. 80 Arch. 1301 —1457. I. 218., Ugocsa 19. 8i Arch. 1458-1526. II. 118. 82 Uo. 246. 83 Lásd a 11. és 12. regesztát. Az eskütétel után a felek ismét megjelentek a királyi jelenlét bíróságán és bemutatták a leleszi konvent előbbi oklevelét. Szepesi Jakab országbíró a jelentés tartalmát megtanácskozva bírótársaival Megyer birtokot Gégényi Mihály fiának, Pálnak és Miklós fiának, Jánosnak, Vasmegyer birtokot István fiainak, Jánosnak, Lászlónak és Pálnak, Tamás fiának, Jánosnak és János fiának, Andrásnak, míg Rád birtokot István fiának, Mihálynak és János fiának, Péternek ítélte örök birtoklásra. Az országbíró ítéletlevelével az 1364-ben kezdődött perből végül a várjobbágyok kerültek ki győztesen: földjeiket ezentúl „nemes várjobbágyi” címen birtokolhatták (a jelzős szerkezetből idővel aztán a második tag kikopott), ők maguk pedig jogilag is a nemesi társadalom tagjai lettek: Megyeri Miklós fia, Jánosnak a fia, Adorján Szabolcs megye szolgabírája volt éveken keresztül (1413-1418),79 László nevű unokája pedig ugocsai alispán (1442) lett.80 Valószínűleg az 1470 és 1474 között hevesi alispánként tevékenykedő Megyeri László81 e László fiával azonos (legalábbis feleségét, Csáti Kecer Borbálát arról a vidékről hozta). A dédunoka, azaz László ugocsai alispán fia, Benedek pedig Szabolcs megye alispánságát viselte a 16. század elején (1501—1504).82 E Benedek volt az, aki Szepesi Jakab és Cudar Péter országbírók okleveleit 1489-ben átíratta a személynöki irodával.83 A Rádiaknak nem ismeretes semmilyen tisztségük 1526-tal bezárólag. A közel háromszáz eskütárs — noha nem lehetett egyszerű — összetrombitálása egyúttal azt is jelzi, hogy a nemesi „közvélemény” maguk közé valónak gondolta őket (vagy a Vasváriakkal szemben voltak ellenérzéseik), hiszen mindkét tanúvallatás során mellettük tanúskodtak. Ezért is fontos a jelen eset, hiszen
