C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - Bevezetés
A státuszper(?k) 11 az első helyen szerepelt.22 Az 1360-as évek közepén Vasvári János, illetve utóbb Fekecs Miklós leleszi konvent előtt tett ügyvédvallásában feltűnik egy Vasvári / Sári Salamon fia, Péter nevű személy,23 aki valószínűleg a mondottak unokatestvére lehetett. A kérdés csak az, hogy Salamon fia, Péter elsőfokú — azaz Salamon apjuknak, Tamásnak a testvére - vagy másodfokú - azaz nagyapjuknak, Pálnak szintén Tamás nevű testvérének a fia — unokatestvérük volt.24 Az 1365-ös ügyvédvallásban bukkan fel először és utoljára János Dávid nevű fia.25 (A feltételezett rokonságot erősítheti a Salamon — Dávid névpár is.) 22 Szatmár 148. sz. - A közgyűlés nov. 16-án még tartott (Uo. 149-150. sz.). 23 Anjou okit. XLIX. 542—543. sz. 24 A családfát lásd a jelen kötetben. 25 Anjou okit. XLIX. 542. sz. 26 Anjou okit. XXXVII. 781. sz. 22 Arch. 1301-1457. I. 109., Bereg 15. 28 1220-ból ismert egy Káta nembeli Absolon (Györffy IV. 526.), s mivel a név nem mondható túl gyakorinak (vö. Fehértói K.: Személynévtár 42—43.), így könnyen elképzelhető, hogy az oklevélben szereplő Absolonnak az apjáról vagy nagyapjáról van szó. 29 Anjou okit. XLIV 1056. sz. 30 Anjou okit. XLVII. 65. sz. (DL 51 979., DF 251 744.). - Az ilyen kiváltságokra lásd Hajnik I.: Perjog 15-18. Vasvári / Paszabi Tamás fia, Miklós neve - mint említettük már - 1349-ben jelenik meg a forrásokban, 1353-ban unokatestvére {consobrinus), Semjéni Lengyel János fia, Lökös famulusa volt.26 Három év múlva Miklós is csatlakozott Marócsuk famíliájához, 1356-tól ugyanis annak haláláig (1360) beregi alispánja lett.27 Az addigi szolgálataiért járó elismerés alig egy év múlva királyi birtokadomány képében kopogtatott Miklós háza ajtaján: 1360. november 1-jén Lajos király Körösön (Körös m.) kibocsátott oklevele szerint Miklós és János érdemei fejében a Szabolcs megyei Terebe földet, amely egy bizonyos - talán szintén a Káta nemzetségből származó28 — Absolon fia, Jakab örökös nélküli halálával háramlóit királyi kézre, új adomány címén nekik adta.29 Nem kellett soká várniuk a királyi kegy következő megnyilatkozására sem: 1363. február 11-én — ismét csak — általánosságban említett szolgálataik jutalmául az uralkodó abban a kiváltságban részesítette őket, hogy attól kezdve velük, illetve jobbágyaik felett csak a királyi kúriában a király, a nádor vagy az országbíró bírósága előtt lehetett pert folytatni. Mindez azt jelentette, hogy személyüket és népeiket a király kiemelte a megye joghatósága alól. Az oklevél két, azonos szövegű és kiállítású példányban maradt fenn, minden bizonnyal azért, mert mindketten kaptak egyegy példányt.30 Noha mind az 1360., mind pedig az 1363. évi oklevelekben
