C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.14. Hol laktak, milyen házakat birtokoltak a kanonokok 93 A két idézett részlet közül az elsőben a végrendelkezés szabadságának évszázados múltját ecsetelték a kanonokok, a szöveghely tartalmának „fejlődése", bővülése alapján adódik, hogy a vizitáció tartalmazza a legkiforrottabb változatot. A második szövegrész esetében két dolog is feltűnő: amíg az esztergomi segédpüspökhöz 1479-ben benyújtott pontjaikban a kanonokok nem hivatkoztak IV. Sixtus pápa oklevelére, addig az - elvileg - egy évszázaddal korábban íródott vizitációban viszont igen. Ezt viszonylag könnyen magyarázható azzal, hogy az Apostoli Kúriában tevékenykedő Simon olvasókanonok által 1478. október 20-én elnyert bulla 1479. február 4-én még nem volt ismert Esztergomban. Ugyanakkor azt már nehezebb megindokolni, hogy ha már 1397-ben rendelkeztek pápai engedéllyel, akkor azt miért nem jelezték a segédpüspöknek (amit egyébként, mivel 1450-es évek vége óta a káptalan tagja volt, maga is ismerhetett - volna). Jóllehet felesleges és nem is célszerű a középkorban élt kanonokokon a ma emberének gondolkodását számonkérni, de a kérdésünkre nem nagyon lehet más feleletet adni, minthogy azért nem hivatkoztak pápai engedélyre, mert nem volt birtokukban. Úgy hiszem nem kell további indoklás ahhoz, hogy belássuk, a vizitációban szereplő szövegrészek, ha nem is egyeznek meg szó szerint a két oklevél idézett részleteivel, de olyannyira szoros összhangban állnak azokkal, hogy feltételezhető: 1) a vizitáció lejegyzésekor mindkettőt felhasználták, és 2) az emlegetett pápai engedély nem lehet más, mint IV. Sixtus pápa valamennyi esztergomi kanonok érdekében kibocsátott 1478. október 20-i oklevele. Mindent összevetve a 47. pont leírási idejére két időpontot adhatunk meg: a konkrét végrendeletek ügyében a lejegyzés mindenképpen az 1395-ös év után, akár 1397-ben is történhetett, de a szövegkörnyezet alapján inkább az évekkel későbbi keltezés adódik. A másik, a szabad végrendelkezés ügyében született elvi megfogalmazás lejegyzése esetében pedig erősen indokolt a még későbbi, az 1470/1480 évek fordulója utánra tenni azt. 1.14. Hol laktak, milyen házakat birtokoltak a kanonokok? Az egyházlátogatási jegyzőkönyv 48. kérdésében arra várt feleletet a vizitátor, hogy a méltóságviselő és egyszerű kanonokok közül kinek van saját háza, és ha van, hány darab?537 A válaszokból - célkitűzésemnek megfelelően - természetesen csak azokat fogom megvizsgálni, amelyekben találunk valamilyen kronológiai fogódzót. 537 „Item, si que dignitates vel canonicatus habent proprias domos et curias, et quot, et quas?" -162/2-3. „A néhai Péter sasvári főesperes bizonyos saját házát - a komáromi főesperes háza mögött -, amelyben most Liptói Miklós mester lakik, végrendeletileg a lelki üdvéért Gergely honti főesperes útján szétosztásra rendelte abban az
