C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
88 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv kanonokok és más javadalmasok szabad végrendelkezési jogát: /z(m)ivel a kapzsiság és nagyravágyás miatt gyakran előfordul, hogy a főpapok a kanonokok javait elrabolják és eltékozolják, a pozsonyi káptalan kanonokjai szabad végrendelkezési jogukat továbbra is sértetlenül élvezzék, és a prépostnak felfüggesztés és kiközösítés terhe alatt tilos ezekről rendelkeznie, de a végrendelet nélkül elhunyt javadalmasok hagyatékát jogosan foglalhatja le."512 512 Uo. 153. 513 Arch. 1301-1457. 1. 79. (1397-1406). 514 Tkalčic II. 4. (ZsO II. 1440. sz., DF 256130.) - 1446.1. 1-jén Zólyomi Benedek zágrábi püspök szintén megerősítette e jogukat (Batthyány I.: Leges ecclesiasticae III. 455., DF 256131.). 515 ZsO II. 1453. sz. (DF 252011.) 516 A püspökség élén szék üresedés miatt 1410 óta kormányzók álltak (Arch. 1301-1457. I. 78.). 517 VO 191-192. (ZsO V. 2187. sz.) 518 Arch. 1301-1457. 1. 77. 519 Lukcsics I. 954. sz. A pozsonyiak panaszai között eltelt időben, 1402. február 14-én a zágrábi kanonokok kérték Eberhard püspöktől 513 szabad végrendelkezési joguk megerősítését, aki eleget is tett kívánságuknak.514 Alig öt nap múlva, február 19-én a csázmai társaskáptalan javadalmasai számára is megerősítette e jogukat.515 A veszprémi székeskáptalan képviselője pedig egészen London városáig ment, hogy panaszt tegyen a püspökeik,516 kormányzóik és várnagyaik gyakorlata ellen, akik a szent kánonok alapján élvezett szabad végrendelkezési jogukat megsértik, javaikat elveszik és saját maguk hasznára fordítják. Zsigmond ki rály 1416. augusztus 10-i levelében szigorúan meghagyta nekik, hogy hagyjanak fel jogtalan cselekedeteikkel és ne akadályozzák a kanonokokat szabad végrendelkezési joguk gyakorlásában.517 A váradi káptalan tagjai valamikor Andrea Scolari váradi püspöksége (1409-1426)518 alatt nyerték el a jogot (Zsig mond király jóváhagyásával), amelynek megerősítését 1427 nyarán kérték V. Márton pápától.519 A szabad végrendelkezési jog, mint láttuk, időről-időre megerősítésre szorult, ugyanakkor Esztergomból erre vonatkozóan semmilyen hírünk sincsen. Ráadásul, ha visszaemlékszünk, a végrehajtatlan kanonoki hagyatékokról szóló részben, a kanonokok panaszában fel sem merült a főpapjuk neve, illetve végrendelkezési joguk megsértésének a kérdése. (Ugyanezt erősíti a 48. válaszban emlegetett végrendeleti hagyományok sorsa is, lásd alább!) A helyzettel láthatólag már Kollányi Ferenc sem nagyon tudott mit kezdeni, így az esztergomi kanonokokról írt munkájában a vizitáció vonatkozó részét további két oklevél bevonásával úgy magyarázta - miközben a vizitáció szövegét kombinálta két forrás szövegével -, hogy a kanonokok „féltékeny gonddal őrködtek e joguk felett, mutatja azon körülmény, hogy 1478-ban folyamodnak IV. Sixtus pápához, hogy végrendelkezési jogukat erősítse meg.
