C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.15. A káptalani statútumok 99 A 48. válasz tételei kapcsán jól megfigyelhető, mennyire nem tartható a forrás, illetve a másolat készítési idejére és módszerére nézve Kollányi Ferenc megállapítása: „(á)tlapozva a kéziratot, azt fogjuk tapasztalni, hogy amikor olyan egyénekről tétetik a jegyzőkönyvben említés, a kik a leírás idejében már nincsenek az élők között, rendszerint nem hiányzik a név mellől a néhai, a quondam szócska." 587 Valójában vélekedésével szemben azt tapasztaljuk, hogy még véletlenül sem fedezhető fel semmilyen törvényszerűség abban, hogy a másoló kinek a neve elé tette ki a „néhai" szócskát és kinek nem. (Egyébként legtöbbször az is megfigyelhető, hogy a néhai szóval jelölt személyekkel kapcsolatban leírt esemény a szöveg szerint is a múltban történt.) így a néhai Péter sasvári főesperes (1337-1351) házában most Liptói Miklós (Ť1438) lakik, egy másik házat János esztergom-szentistváni prépost (1399-1417) renovált. Míg Lénárd és Antal vikáriusok (Ť1401), Bereck mester (Ť1411) és Balázs mester (Ť1402/1403) te vékenysége a jelenben zajlott, addig Budai János barsi (Ť1427) és Lukács nyitrai főesperes (Ť1401 után) neve előtt szerepel a néhai kitétel. Adatainkat tovább sorolhatnánk, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy belássuk nem a Kollányi Ferenc által elképzelt módon zajlott a könyv összeállítása. Másként fogalmazva: nem figyelhető meg, sőt, semmilyen jel nem utal arra a szövegben, hogy a másoláskor aktualizálták volna a szöveget. már viselte a javadalmat (Esztergomi arch. 33.). Mindez lehetővé teszi az 1504-ben feltűnő nosztrai pálos vikárius, Kesztölci Mihály azonosítását a korábbi esztergomi olvasókanonokkal (vö. C. Tóth N.: A kanonoki testület 44.). 587 Kollányi F.: Visitatio 73. 588 „Item, si in ipsa ecclesia et capitulo sunt statuta, ordinata et constitutiones sive consuetudines, secundum quas vivere debent ipsi canonici et ministri ecclesie, et que sunt ille, et an observantur, nec ne?" - 162/4-6. 1.15. A káptalani statútumok A vizitáció datálásában a legkevesebb segítséget a 49. kérdésre (vannak-e statútumai, rendelkezései és határozatai az egyháznak és székeskáptalannak, amelyek szerint a kanonokoknak és az egyház szolgálóinak élniük kell, és ha vannak, betartják-e azt)588 adott válasz, a káptalani statútumok ismertetése nyújtja. Az egyházlátogatásról „felvett" jegyzőkönyv terjedelmének (72 oldal) éppen a negyedét (18 oldal) kitevő káptalani szokásokról szóló válaszról már a korábbi szakirodalom megállapította, hogy „a szabályzat terjedelmét, mélységét tekintve messze elmarad a zágrábi statútumoktól. De ha a jegyzőkönyv egészét nézzük, ha a többi kérdésre adott - másutt statútumba foglalt - válaszokat és esetleges vizitátori kiegészítéseket is figyelembe vesszük, akkor elmondható, hogy a jegyzőkönyv, a zágrábi statútumokat megközelítve, átfo
