C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
A Szent Márton- másképp Üdvözítő-egyház plébánosai / Farári cirkvi Svätého Martina inak najsvätejšieho spasiteľa
96 A POZSONYI TÁRSASKÁPTALAN ARCHONTOLÓGIÁJA A Szent Márton- másképp Üdvözítő-egyház plébánosai / FARÁRI CIRKVI SVÄTÉHO MARTINA INAK NAJSVÄTEJŠIEHO SPASITEĽA A plébánosokra vö. Ortvay: Pozsony II/4. 471. - A templom patrociniumára lásd a bevezetésben írtakat. A plébánost az 1302. évi megállapodás értelmében Pozsony városa választja ki a kanonokok közül és a prépost erősíti meg tisztségében.1 A megállapodás azonban nem sokáig maradt érvényben, mivel Albert prépost, aki 1316-1317 között viselte a méltóságot, Jakab kanonok-plébános bizonyos kihágásai, illetve saját önkényes döntése nyomán elvette Herthlin pozsonyi bírótól2 és várostól a plébános kinevezésének jogát; az eredeti állapotot 1344-ben állították vissza.3 Ez minden bizonnyal azzal lehetett összefüggésben, hogy Péter őrkanonok minden jel szerint lemondott plébánosi címéről és utána, de még 1346 előtt (Szalaközi) Miklós kanonokot választották meg rá. A város és a káptalan közötti megállapodást ezért 1348-ban, az új plébános választásakor megújították.4 1 Anjou I. 188. sz. (DF 238647.), Ortvay: Pozsony II/4. 464 468. 2 Hertlinus 1293-1314 között mutatható ki bíróként (Wenzel V. 86., Anjou III. 853. sz.), 1324-ben már néhai (Anjou VIII. 373. sz.), fia, István 1325-ben szerepel (Anjou IX. 4. sz.); vö. Ortvay: Pozsony III. 355-356. 3 Anjou XXVIII. 359. sz. 4 MES III. 661., Ortvay: Pozsony II/4. 469. 5 Anjou I, č. 188 (DF 238647), Ortvay: Pozsony II/4, s. 464-468. 6 Hertlin je doložený ako prešpurský richtár medzi rokmi 1293 - 1314 (Wenzel V, s. 86, Anjou III, č. 853), v roku 1324 je už nebohý (Anjou VIII, č. 373), jeho syn Štefan figuruje v roku 1325 (Anjou IX, č. 4); porovnaj Ortvay: Pozsony III, s. 355-356. 7 Anjou XXVIII, č. 359. 8 MES III, s. 661, Ortvay: Pozsony II/4, s. 469. 9 Közbenső adatok: 1314. XII. 6. (Anjou III. 853. sz., bizonytalan adat, a városi tanács tagjainak felsorolásakor Pertholdus esküdt mint „a plébános testvére” szerepel, de mivel ekkor a város választotta a kanonokok közül a plébánost, így minden bizonnyal az egyik pozsonyi polgár testvérét tették meg annak. -Pertholdus 1309-ben is esküdtként szerepel-Anjou II. 677. sz.), 1324. VIII. 9. (Anjou VIII. 373. sz.). 10 Ebben és az 1324-es adatban is csak kanonokként szerepel, a plébániához kötésére lásd a kanonokságánál írtakat. Ohľadom farárov porovnaj Ortvay: Pozsony II/4, s. 471. - O patrocíniu kostola pozri príslušnú podkapitolu v úvode. Farára volilo podľa dohody z roku 1302 mesto Prešpurk spomedzi kanonikov a vo funkcii ho potvrdzuje prepošt.5 Avšak dohoda nezostala dlho v platnosti, keďže prepošt Albert, ktorý zastával túto hodnosť v rokoch 1316- 1317, kvôli istým priestupkom kanonika-farára Jakuba, respektíve na základe svojho svojvoľného rozhodnutia si zobral od prešpurského richtára Hertlina6 a mesta právo vymenovania farára; pôvodný stav sa obnovil v roku 1344.7 To malo zrejme súvis s tým, že kustód Peter sa vzdal postu farára a potom, ale ešte pred rokom 1346 naň zvolili kanonika Mikuláša (Szalaköziho). Dohodu medzi mestom a kapitulou obnovili v roku 1348 pri príležitosti voľby nového farára.8 Jakab kanonok (1311-1325) 1311. VI. 24. (Anjou III. 88. sz.)9 1325.1. 29. (Anjou IX. 32. sz.)10
