C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
BEVEZETÉS - Egy kis historiográfia
12 A POZSONYI TÁRSASKÁPTALAN ARCHONTOLÓGIÁJA el és jelentette meg 1987-ben.11 Alig nyolc év múlva napvilágot látott az előbbi adattár alapján készült doktori értekezése a négy testület „egyházi középrétegéről”, azaz a javadalmas és egyszerű kanonokokról, kibővítve az adatsorokat az egyes személyek rövid életrajzával is.12 11 Köblös: Archontológia. 12 Köblös: Egyházi középréteg. 13 Mindezekre rendelkezésünkre áll Buják Gábor munkája (Buják: Historiográfiai áttekintés, Buják: Körkép). 14 Hlavačková: Kapitula pri Dóme sv. Martina. 15 Hlavačková: Bratislavskí prepošti. 16 Hlavačková: The Activity of the Bishop of Nitra Antony of Šankovce. 17 Hlavačková: K prosopografickému. 18 Hlavačková: Juraj zo Schönbergu. 19 Šedivý: Die Anfänge des Pressburger Kapitels. 20 Šedivý: Pozsonyi egyházak. 21 Šedivý: Schriftkultur. 22 Šedivý: Hodnostári Bratislavskej kapituly. 23 C. Tóth-Lakatos-Mikó: Pozsonyi viszály. 24 C. Tóth: Pozsonyi társaskáptalan. Nagyjából a magyar történészekkel egy időben Szlovákiában is színre lépett az a generáció, amely egyre nagyobb figyelemmel fordult az egyháztörténeti kérdések felé. A jelen helyen természetesen nem lehet feladatom ennek még csak vázlatos formában történő ismertetése sem,13 így maradva eredeti témánknál, kifejezetten a pozsonyi társaskáptalanra vonatkozó munkákról fogok szót ejteni. A szlovákiai kutatásokat gyakorlatilag két kutató munkássága fedi le, az egyikük Miriam Hlavačková, akinek a kétezres évek óta jelennek meg a pozsonyi egyházzal kapcsolatos munkái. A jelen kötet témakörében 2008-ban látott napvilágot első, áttekintő munkája a káptalanról,14 2011- ben a 15 . századi préposti címet viselt személyekről, 15 illetve Sánkfalvi Antal nyitrai püspök és pozsonyi prépost diplomáciai tevékenységéről,16 majd két év múlva a Zsigmond király trónraléptétől Mátyás uralkodásának végéig kanonoki javadalmat viselők prozopográfiai kutatásáról írt tanulmányt.17 Végül, de nem utolsó sorban, 2015-ben jelent meg kiváló monográfiája az egyik legjelentősebb pozsonyi prépostról, Schomberg Györgyről.18 A másik kutató Juraj Šedivý, aki szintén a kétezres évektől publikált a témában: 2001-ben a pozsonyi káptalan kezdeteiről írt,19 amely pár év múlva, 2005-ben magyarul is megjelent.20 A társaskáptalan írásbeli tevékenységével kapcsolatos, illetve az ott őrzött forrásanyagban végzett évtizedes kutatásait doktori disszertációjában foglalta össze és adta ki 2007-ben.21 Fél évtized múlva, 2013-ban a társaskáptalan szervezetéről, illetve Árpád- és Anjou-kori méltóságviselőiről közölt tanulmányt.22 2013-ban közöltem magam is első tanulmányom a témában: ebben a Sóvári Sós László prépost és a káptalan közötti per23 feldolgozásához összegyűjtött, 1387 és 1437 között kanonoki javadalommal rendelkező személyek listáját és adatait, valamint egyfajta módszertani útmutatót közöltem az egyházi archontológiák készítésének mikéntjéről.24 A tanulmányban megjelent névsort és évköröket, egyúttal bizonyítva, hogy egy archontológia sohasem tekinthető véglegesnek, az időközben megtalált okleveles for
