C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
A Szent Márton- másképp Üdvözítő-egyház kápolnái / Kaplnky cirkvi Svätého Martina inak najsvätejšieho spasiteľa - Szent Miklós-kápolna / Kaplnka svätého Mikuláša
Kápolnák / kaplnky 101 János (Znojmói Erenreich fia45 ) 1351. III. 8. (Anjou XXXV. 94. sz.)46 45 Anjou XXXVIII. 156. sz. (Eremerch fia). 46 Az 1352. 1. 20-i pápai kinevezés szerint a kápolna igazgatóságát András fia: János veszprémi olvasókanonok és váradi kanonok tartja a kezében, ekkor az esztergom-szentgyörgyi prépostságot nyerte el (Anjou XXXVI. 33. sz., vö. C. Tóth: Esztergomi archontológia 53.). 47 A pápai oklevél szerint János ekkor az esztergom-szentgyörgyi prépostságot nyerte el. 48 Ekkor már utóda szerepel az őrkanonokságban. 49 Pápai kinevezése a Bemát halálával megüresedett javadalmakra; az olmützi egyházmegyei durholci plébánia rektora, illetve egyéb morvaországi javadalmak birtokosa. 50 A kanonokok között is ezzel a „névvel” szerepel, amelyet onnan kaphatott, hogy évtizedek óta ő volt az esztergomi érsek „tizedházában” lévő kápolna igazgatója (discretus vir dominus Thomas dicte ecclesie Posoniensis canonicus et rector capelle Beati Ladislai regis confessoris de curia decimali presbiter dicte dyocesis - DF 241967.). 51 „Thoma rectore capellano(!) Sancti Ladislai”. - Közbenső adat: 1444. III. 15. (DF 248479.). 52 Anjou XXX. 395. sz. (DF 273025.). 53 Anjou XXX, č. 395 (DF 273025). a Pozsony város falain kívüli Szent Lőrinc-egyház plébánosa (1351-1354) János (András fia) 1352.1. 20. (Anjou XXXVI. 33. sz.)47 veszprémi olvasókanonok, váradi kanonok Ber(en)hardus (Bemaldus dictus) (13 89. e. )48 őrkanonok (1385-1386) Péter (Durchelz dictus; Balázs fia) 1390. XII. 16. (Mon. Vat. 1/3. 109.)49 Tamás (de curia decimali) 5 ® 1416. VIII. 13. (ZsO VI. 2064. sz.)51 1444. VI. 29. (DF 241967.) pozsonyi kanonok (1438-1449) Szent Miklós-kápolna / K aplnka svätého Mikuláša A kápolnát a Szent Gotthárd oltárral együtt (beneficiorum videlicet altaris Beati Gotthardi cum proventibus capelle Sancti Nicolai) említik 1346-ban, mint amelyek jövedelme az őrkanonokok járandósága.52 Kaplnku spomínajú spolu s Oltárom svätého Gottharda (beneficiorum videlicet altaris Beati Gotthardi cum proventibus capelle Sancti Nicolai) v roku 1346, ktorej príjmy činia plat kustóda.53 kaplnky...podľa nášho čítania je to rok 1454” (Veresmarty: Érseki palota, s. 110.). Toto konštatovanie prijala aj maďarská (Haiczl: Régi érsekprímási palota, s. 4.), aj slovenská historiografia (Malikova: Nové poznatky, s. 122.), nedávno ho však oprávnene spochybnili (porovnaj Gál-Mlakár: Adatok, s. 290 so skoršími údajmi a literatúrou), keďže už v roku 1343 spomínajú túto kaplnku (pozri vyššie).