C. Tóth Norbert: A kalocsa-bácsi főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 15. - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 11. (Kalocsa, 2019)
A MUNKA SZERKEZETE
A MUNKA SZERKEZETE A négy testület közül elsőként két székes-, majd pedig a két társaskáptalan adatsorai olvashatók. A listában szereplő egyes méltóság- és tisztségviselők sorrendjét a székeskáptalanban elfoglalt helyük szabta meg, azzal a megkötéssel, hogy a főesperességek alfabetikus sorrendben követik egymást (az eredeti sorrendjükre lásd a bevezetésben írtakat). A főesperesek után a dékánok, a püspöki vikáriusok, végül az egyszerű kanonokok szintén alfabetikus sorrendben következnek. Az egyszerű kanonokok közé, a könnyebb kereshetőség okán minden méltóság- és tisztségviselő kanonok nevét is felvettem, utalva az általuk viselt javadalomra. Természetesen ugyanígy elláttam utalóval azoknak a kanonokoknak a neveit, akik előrelépés útján nyertek el a káptalanon belül másik javadalmat, illetve káptalani választás révén dékánok, vagy a püspök (üresedés esetén a káptalan) kinevezése nyomán vikáriusok lettek. A kanonokokat követően az egyes egyházakban található oltárok, illetve igazgatóik, végül pedig a karbeli klerikusok kaptak helyet: személyük szinte csak a hiteleshelyi kiküldetésekből ismert, így a róluk szóló adatok „sűrűsége” egyúttal arra is választ ad, hogy mikor és kiket küldtek ki a káptalanok tanúbizonyságként. Az adattárat a káptalani jegyzők listája zárja (az utóbbi azonban mindössze a bácsi székeskáptalan esetében található meg). Minden személy esetében előbb a keresztneve, majd ha ismert, zárójelben a „vezeték- vagy ragadványneve” szerepel. Amennyiben a „vezetéknév” helynévből képzett, akkor azt minden esetben azonosítottam és jegyzetben feltüntettem, hogy melyik megyében feküdt. Az egyes személyek nevei után a forrásokkal bizonyítható tisztségviselésük időszakát tüntettem fel. A dátumok után zárójelben az adat származási helye található meg (levéltári jelzet vagy forráskiadvány). Az egyes méltóságviselő kanonokok, illetve vikáriusok esetében a szokásoktól eltérően nem csak méltóság- vagy hivatalviselésük első és utolsó időpontját közöltem az archontológia készítés módszerének megfelelően, hanem jegyzetben „közbenső adatok” címmel a két szélső dátum közötti előfordulási időpontjaikat is. Az egyszerű kanonokok esetében a nevük után időrendben szintén az összes rájuk vonatkozó adatot feltüntetettem, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy javadalomviselésük évköre korántsem lezárt, és kerülhetnek elő még adatok személyükre. (Mint már említettem, ugyanide, az egyszerű kanonokok nevei közé utalással felvettem a méltóság-és tisztségviselő kanonokokat is a könnyebb visszakereshetőség végett.) Az oltárigazgatók esetében, az oszloposkanonokokhoz hasonló formában valamennyi forrást, amelyben előfordul a nevük, felvettem az adattárba. Az igazgatók után a kórus tagjaira, azaz a karbeliekre vonatkozó adatok következnek a nevek abc-rendjében. Az általában keresztnevükön előforduló személyekre vonatkozó adatokat az időrendet figyelembe véve összevontam, de minden egyes személynél feltüntettem az oklevelekben szereplő egyházi rendjüket (subdiaconus, diaconus, presbiter, sacerdos). Az adattárban szereplő személyek más javadalmaira nem végeztem külön kutatást, de az ismert, a szóban forgó időszakban viselt egyéb tisztségeiket és javadalmaikat a név és dátum alatti sorban felsoroltam, de - hangsúlyozom - ez csak az archontológia készítése közben előkerült adatokat tartalmazza. Az archontológia végén az idézett levéltári és könyvészeti hivatkozások feloldását tartalmazó Bibliográfia áll.