C. Tóth Norbert: A nyitrai székeskáptalan archontológiája / Archontologia Nitrianskej sídelnej kapituly 1111–1526 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 10. (Budapest, 2019)
A MUNKA SZERKEZETE
A MUNKA SZERKEZETE A listában szereplő egyes méltóságviselők sorrendjét egyfelől a székeskáptalanban vélhetően elfoglalt helyük szabta meg, azzal a megkötéssel, hogy a székesegyházi főesperest a másik kettő alfabetikus sorrendben követi. A főesperesek után a dékánok, a püspöki vikáriusok, és az egyszerű kanonokok szintén alfabetikus sorrendben következnek. Az egyszerű kanonokok közé, a könnyebb visszakereshetőség okán minden méltóságviselő kanonok nevét is felvettem, utalva az általuk viselt javadalomra. Természetesen ugyanígy utalóval segítettem a keresést azoknál a kanonokoknál is, akik előrelépés útján nyertek el a káptalanon belül másik javadalmat, illetve káptalani választás révén dékánok, vagy a püspök (üresedés esetén a káptalan) kinevezése nyomán vikáriusok lettek. A kanonokok névsora után a nyitrai székesegyházban és a városban található kápolnák és oltárok, illetve igazgatóik, végül pedig a karbeli klerikusok, illetve iskolamesterek (scolasticus) kaptak helyet. Az adattárat a káptalani jegyzők listája zárja. Minden személy esetében előbb a keresztneve, majd ha ismert, zárójelben a „vezeték- vagy ragadványneve” szerepel. Ha a „vezetéknév” helynévből képzett, akkor azt minden esetben azonosítottuk és jegyzetben feltüntettük, hogy melyik megyében feküdt. Az egyes személyek nevei után a forrásokkal bizonyítható tisztségviselésük időszakát tüntettem fel. A dátumok után zárójelben az adat származási helye található meg (levéltári jelzet vagy forráskiadvány). Az egyes méltóságviselő kanonokok, illetve vikáriusok esetében a szokásoktól eltérően nem csak méltóság- vagy hivatalviselésük első és utolsó időpontját közöltem az archontológia készítés módszerének megfelelően, hanem jegyzetben „közbenső adatok” címmel a két szélső dátum közötti előfordulási időpontjaikat is. Az egyszerű kanonokok esetében a nevük után időrendben szintén az összes rájuk vonatkozó adatot feltüntettem, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy javadalomviselésük évköre korántsem lezárt, és kerülhetnek elő még adatok személyükre. (Mint már említettem, ugyanide, az egyszerű kanonokok nevei közé utalással felvettem a méltóságviselő kanonokokat is a könnyebb visszakereshetőség végett.) A kápolna- és oltárigazgatók esetében, az oszloposkanonokokhoz hasonló formában valamennyi forrást, amelyben előfordul a nevük, felvettem az adattárba. Az igazgatók után a nyitrai székesegyház kórusának tagjaira, azaz a karbeliekre vonatkozó adatok következnek a nevek abc-rendjében. Az általában keresztnevükön előforduló személyekre vonatkozó adatokat, az időrendet figyelembe véve összevontam, de minden egyes adatnál feltüntettem az oklevelekben szereplő egyházi rendjüket (subdiaconus, diaconus, presbiter, sacerdos). Az archontológiában szereplő személyek más javadalmaira nem végeztem külön kutatást, de a megtalált, a szóban forgó időszakban viselt egyéb tisztségeiket és javadalmaikat a név és dátum alatti sorban felsoroltam, de - hangsúlyoznám - ez csak az archontológia készítése közben előkerült adatokat tartalmazza. Az archontológia végén az idézett szakirodalmat, oklevéltári és adattári hivatkozások feloldását tartalmazó Bibliográfia áll.
