C. Tóth Norbert: Az esztergomi székes- és társaskáptalanok archontológiája 1100–1543 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 9. (Budapest, 2019)
AZ ESZTERGOMI SZÉKESKÁPTALAN - A székesegyház kápolnái és igazgatóik - Az égbe felvett Szűz Mária- (Nagyboldogasszony-) kápolna és igazgatói
A SZÉKESEGYHÁZ KÁPOLNÁI ÉS IGAZGATÓIK Vö. Kollányi li-liv., MRT V. 104-106. - A Magyar Régészeti Topográfia vonatkozó kötetébe - Kollányi alapján - felvettek egy Szent Lászlóról elnevezett kápolnát is, mint amely a székesegyház temetőjében állt és Csézi András nagyprépost volt az igazgatója.1 E kápolna azonban nem Esztergomban, hanem a budavári Szűz Mária-egyház temetőjében állt.2 Valamint - szintén Kollányi Ferenc nyomán - egy „Oltáriszentség” titulusú kápolnát is, amely azonban a Krisztus teste-kápolnával azonos.3 1 Kollányi 130., MRT V. 105. 2 Cameralia II. 1384. sz., lásd Végh: Buda helyrajza I. 61., 64-65. 3 Kollányi li.,MRTV. 105. 4 EFB 92. (DF 237647., 1396. IV. 20.). 5 EFB 137. (DF 237674., 1468. II. 17.). 6 DF 209035. (1521. XII. 21.). 7 EFB 92. (DF 237647., ZsO I. 4353. sz.). 8 EFB 142. (DF 238290., 1479. II. 10.). 9 A kápolna javadalma ügyében kitört és évtizedeken át zajló perre lásd Körmendy: Jogtudó értelmiség és a Curia Romana. 10 Solymosi: Kanizsai kápolna 8-9. (az égbe felvett) Szűz Mária- (Nagyboldogasszony-) kápolna ÉS IGAZGATÓI A kápolnát, amely az esztergomi várban a székesegyház északi oldala mellett állt és egészen a Szent István első vértanú egyházig „ért” (ad ipsius gloriose virginis Marie laudem eiusque reverentiam et honorem et sub eius vocabulo fundationem et constructionem huiusmodi capelle disposuimus et decrevimus. ... disposuimus fundationem et constructionem huius capelle esse in castro nostro Strigonii iuxta ecclesiam kathedralem usque ecclesiam Sancti Stephani martiris 4,1 capelle Beate Marie Virginis ad latus ecclesie Strigoniensis a parte septemtrionali constructe5 / capelle Beatissime Marie Virginis in latere aquilonari ecclesie metropolitane Strigoniensis fundate6 }. Kanizsai János esztergomi érsek alapította 1396. IV. 20-án; a kápolna javadalmának adományozási joga a székeskáptalanhoz tartozott.7 A kápolna igazgatója, Palicsnai Péter - valószínűleg - 1479-ben Szent Péter és Pál apostolok, Szent Lőrinc vértanú és Szent Miklós püspök tiszteletére oltárt alapított a kápolnában (altari, quod idem dominus Petrus doctor in prefata capella Beate Marie virginis prope hostium ad honorem Beatorum Petri et Pauli apostolorum ac Laurentii martiris et Nicolai episcopi et confessoris construi de novo fecisset), amelynek javadalmát a mindenkori kápolnaigazgatók birtokolták.8 A székeskáptalan kérésére VI. Sándor pápa 1493. VI. 22-én az akkori igazgató lemondása vagy halála utáni időponttal a kápolna javadalmát egyesítette a káptalanéval.9 Minderre Prioli-i György (Giorgio Priolí) 1494. X. 4-i halálával került sor.10 Az egyesítéssel megszűnt a kápolnaigazgatói tisztség is. A káptalan a birtokbavételt követően intézőt állított a kápolna élére, akinek feladata a kápolna átalakítása és jövedelmeinek kezelése volt. Ennek elkészülte után a jövedelmeit
