C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)

1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.2. Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452–1465 között

Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452-1465 között 33

hanem egyenesen bérbeadta a nevegyi tizedjövedelmet Garai László nádornak 126133 aranyforintért. A rendelkezés eleve furcsán hathatott, hiszen a tizedeket immáron négy éve az esztergomi káptalan szedte be, így Lukács vikárius rendelkezése egyúttal azt is jelentette, hogy a kanonokok a nádorral kerültek volna összetűzésbe. (A káptalan ezzel összefüggésben ebben az évben is kért védlevelet nevegyi birtoklásának biztosítása ügyében, a parancslevél ezúttal — talán nem véletlenül — Garai László nádorhoz szólt.134) Éppen ezért az esztergomi káptalan, mivel nem remélhette sérelmei orvoslását sem a veszprémi püspöktől és vikáriusától, sem a világi hatalmasságoktól, III. Callixtus pápához küldte megbízottját annak érdekében, hogy őszentségével visszavonassák a vikárius által elrendelt zárlatot és bérbeadást. A feladatra ezúttal nem Esztergomból jelöltek ki egy kanonokot, hanem az éppen Bolognában tanuló társukat bízták meg a nem könnyű feladat elvégzésével.

E kanonok Palicsnai Péter volt, akinek esztergomi kanonokságát eddig 1457. október 1-jétől tudtuk adatolni!35 A jelek szerint azonban már egyetemi tanulmányait is a káptalan tagjaként végezte: először Bécsben, majd Ferrarában és Bolognában, sőt egy félévet Rómában is járt. Kánonjogi doktorátusát 1457 júliusában szerezte meg Bolognában.136 A „krónika" adatai mindezt tovább pontosítják: Péter már a hazatelepülésére készült, amikor a káptalan megbízta, hogy menjen Rómába a fellebbezés benyújtsára. Az útra két részletben 80 aranyforintot kapott, amelyről tételesen elszámolt a káptalannak (igaz, azok alapján 88 és fél aranyforintot költött). Mindebből számunkra most az a legfontosabb, hogy Palicsnai Péter fél évig volt Rómában és ezen idő alatt, amíg a Kúriában a tizedek ügyében tevékenykedett, beiratkozott az egyetemre és fél évet elvégzett ott. A szemeszter befejezése után, 1457 júliusának elején indulhatott haza Esztergomba, de közben még megállt Bolognában és ledoktorált. Palicsnai ügyvédi útja sikeresnek bizonyult, mivel a pápa 1457. május 21-i bullájával elrendelte a zárlat feloldását, illetve Garai László nádornak egyházi büntetések terhe alatt meghagyta a tizedbérletből járó pénz átadását a káptalannak.137

A következő néhány hónap azzal telt, hogy a pápa által kijelölt végrehajtók, János somogyi apát, Temesvári138 András, a székesfehérvári Szent Miklós-egy- ház prépostja, illetve István zsámbéki prépost — aki egyébként kimentette magát a perben való részvételből139 — eljártak a pápai parancsnak megfelelően:

133 Másik adat szerint 125 aranyforintért. (DF 237494. [EKM AR 45-5-17.]) — Az ügyletet III. Callixtus pápa 1457. május 21-i oklevele alapján említi Székely Gy.: Struktúraváltozások 53.

134 DF 237591. (EKM AR 45-12-18.): 1456. június 10. Esztergom. „Commissio propria domini regis." (A király a Hunyadi János által kiadott oklevélre hivatkozott.)

135 DF 237494. (EKM AR 45-5-17.)

136 Személyére lásd C. Tóth N.: Esztergomi székeskáptalan I. 63-66., illetve 139/28. sz. alatt írtakat.

137 Mon. Rom. Vespr. III. 152. (a kúriai regisztrumokból; Bónis Gy.: Szentszéki reg. 343/2841. sz.; káptalani példánya: DF 237487. [EKM AR 45-5-10.])

138 Köblös J.: Egyházi középréteg 369/105. sz.

Bónis Gy.: Szentszéki reg. 343/2844. sz. (DF 237497. [EKM AR 45-5-20.])

139