C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.5. A tizedper 1451–1465 közötti időszakában kibocsátott szentszéki iratok tanúi
76 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig középső szintje kéttraktusos építmény lett, amelynek fölső emeletén helyezkedett el az 'óriásterem' 47 m-es hossza, és 18 m belső szélességgel."313 A közjegyzői iratokban szereplő Szent György nevű palotát a fentebb idézett szakirodalom nem ismeri. Az előbbiekben idézett adaton túl azonban még egy forrásban szerepel a Szent György-terem vagy palota,314 amely egyúttal annak helyhez kötésében is segítségünkre lehet. A sasadi tizedperben 1459-ben kibocsátott közjegyzői oklevelet ugyanis szintén a Szent Györgyről elnevezett palotában állítottak ki, de ezúttal meghatározták azt is a kései utókor számára, hogy hol kell keresnünk az érseki palotán belül e termet: az irat szerint a közjegyző az ügyet az esztergomi érseki vár nagyobb palotája (terme) melletti Szent Györgyről nevezett palotában (termében) (in palatio Sancti Georgii nuncupato ad latus maioris palatii castri archiepiscopalis Strigoniensis constructo - 22. sz.) tartott cselekmény alapján foglalta írásba. Mi következik fenti adatainkból? Szécsi Dénes érseknek a várban lévő palotájában két szomszédos — ezt az ad latus kifejezés bizonyítja — terem (palota) volt: az egyik, amelyet nagyobb teremnek / palotának hívtak, a másik pedig a mellette elhelyezkedő Szent György nevű terem vagy palota. Mindezek után egyrészt felvetődik a lehetőség, hogy a szentről elnevezett terem azonos lehet a később, 1463-ban és 1465-ben emlegetett nagyobb (26-27. sz.) vagy „közösségi" (29. sz.), illetve a jóval korábban, 1451-ben említett kancelláriai szobával (1. sz.). A másik lehetőség pedig, hogy e Szent Györgyről nevezett terem azonos lehet a korábbi, még az Árpád-korban épült és a korábbi érsekek által átépített palotával / teremmel. Ugyanakkor meglehetősen furcsán hat, hogy a termet / palotát, a többivel ellentétben, amelyeket funkciójuk vagy nagyságuk alapján határoztak meg, egy szentről, még pedig Szent György vértanúról nevezték el. Kérdés, hogy mikor és kitől kaphatta a nevét. Mint láttuk, a palotában építkezéseket folytató Teleg- di Csanád és Szécsi Dénes érsekek pontifikátusa között mintegy száz éves űr tátong. Nehezen hihető, hogy a köztes időben az esztergomi érseki székben ülő egyháznagyok közül egyik sem adott parancsot a palotán végzendő építési munkákra. Ez annál is inkább furcsán hat, hogy tudjuk, mind Demeter (1378-1387), mind Kanizsai János érsek (1387-1418) jelentős adományokkal és alapítványokkal támogatta a székhelyén fekvő intézményeket: az előbbi nevéhez a Krisztus teste-kápolna (1384),315 az utóbbiéhoz a Szűz Mária-kápolna (1396)316 alapítása fűződik. 313 Horváth I.: Mátyás-kori építkezés 39. 314 Vő. Kubinyi A.: Palota - terem 57-58. 315 1384. április. 24. (EFB 87. = DF 238319., 238323.) A kápolna „ad latus ... ecclesie Strigoniensis" (Uo.) állt. — Kollányi F.: Kanonokok li. oldalán „Oltáriszentség kápolna" szerepel, ennek nyomán az MRT 5.105. oldalán a Krisztus teste-kápolnától külön vették fel. 316 1396. április 20. (EFB 92. = DF 237647, ZsO 1. 4353. sz.) A kápolna „in castro nostro Strigonii iuxta ecclesiam kathedralem usque ecclesiam Sancti Stephani martiris" (Uo.), illetve „ad latus ecclesie Strigoniensis a parte septemtrionali constructe" (1468. február 17: EFB 137. = DF 237674.) állt.
