C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.5. A tizedper 1451–1465 közötti időszakában kibocsátott szentszéki iratok tanúi
A tizedper 1451-1465 közötti időszakában kibocsátott szentszéki iratok tanúi 73 év elejéig a forrásokból is eltűnt mindkét ház.294 Jóllehet azt eldönteni én sem tudom, hogy mi történt pontosan a két ingatlannal, illetve hogy melyiket mire használták, de a közjegyzői iratok keltezési helyei alapján annyit biztosan állíthatok, hogy a házak (legalábbis az egyik) az esztergomi érsek kezelésében maradtak. A sasadi tizedekért folyó perben bíróként kijelölt Szécsi Dénes esztergomi érsek ugyanis 1458-ban kétszer is Budán intézkedett: július 24-én, majd augusztus 20-án az érsekségnek Budán, a Szent György téren álló házában (in domo archiepiscopali Strigoniensis Bude, ... in teatro capelle Sancti Georgii - 14., 16. sz.) hozta meg döntéseit. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a Mátyás király által július végére összehívott országgyűlésen295 jelen lévő Szécsi Dénes érsek a diéta idején bizonyosan a budavári Szent György téren álló házban lakott. A harmadik adatom hat évvel későbbi: akkor az érsek egy másik ügyben 1464. június 28-én kiadott oklevelében a keltezési hely a következőképpen szerepel: Budán, a házunkban (Bude, in domo residentie nostré).296 Látszólag egyszerű a helyzet az érsek esztergomi lakóterének meghatározásakor is, hiszen a közjegyzői iratok meglehetősen sok információval szolgálnak azokról. (Ezek egy részét egyébként már Bónis György közzétette a kutatás számára, jóllehet azokat eddig tudtommal senki sem használta fel.297) A közjegyzői iratok bőbeszédűsége ugyanis szöges ellentétben áll a Szécsi Dénes érsek által a székhelyén kiadott oklevelek helymeghatározásával. Ennek alátámasztására átvizsgáltam az 1440 és 1465 közötti időszakban kibocsátott 155 darab298 oklevél keltezési helyeit. A mintegy másfélszáz oklevélben 85 alkalommal299 szerepelt Esztergom vagy esztergomi helyszín keltezési helyként (lásd 11. táblázatot; az adatokat a lentebbi jegyzetekben soroltam fel). 11. táblázat. Szécsi Dénes érsek esztergomi keltezései (1440-1465) helyszín alkalom arány Esztergom (Strigonii) 76 89,4% esztergomi vár (in castro nostro Strigoniensi) 2 2,35% esztergomi vár nagyobb /vagy közösségi/ szobája (in stuba maiori /sive communitatis!/ castri Strigoniensis) 2 2,35% esztergom(vár)i érseki palota (in palatio nostro archiepiscopali /castri/ Strigoniensis) 3 3,55% esztergomvári érseki nagyobb palota (in maiori palatio nostro archiepiscopali castri Strigoniensis) 2 2,35% összesen 85 100% 294 Végh A.: Buda helyrajza 1.159-161., 171. 295 C. Tóth N.: Nádorváltás 1458-ban 98-101. 296 DF 237918. — Az oklevélben leírtakra lásd Köblös J.: Egyházi középréteg 328/132. sz. 297 Vö. Bónis Gy.: Sasadi közjegyzők 106. 20. jegyzet. 298 A munkához a DL-DF Adatbázist használtam, így csak a jegyzék által érseki kibocsátásúnak és eredetinek jelzett, illetve a pontos dátummal ellátott okleveleket vettem figyelembe. 299 Az azonos napon kelt oklevelek közül csak egyet vettem fel a listába.
