C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.3. A káptalan ügyvédjei és a tizedper első három évtizedében (1433–1465)
A káptalan ügyvédjei a tizedper első három évtizedében (1433-1465) 55 hiányzása a többiből valós állapotot tükröz: jóllehet 1460. augusztus 28-ig233 kimutatható kanonokként, de összesen egyszer, 1438-ban látott el ténylegesen ügyvédi munkát. Összefoglalóan elmondható, hogy néhány személy azért szerepel csak egy vagy két ügyvédvallásban, mert időközben elhunyt (például Temesvári Miklós és Szemerédi Balázs) vagy éppen frissen került be a káptalanba (például Lovasi Imre és Bencenci János). Fentebb már utaltam rá, hogy a káptalani ügyvédvallásokban felsorolt ügyvédek előfordulási száma megtévesztő abban a tekintetben, hogy a szóban forgó személy mennyire volt tevékeny a testület képviseletében. A következőkben tehát arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kanonokok közül hányán vettek részt ténylegesen a tizedekért folyó pereskedésben. Noha az öt ügyvédvallás rendkívül értékes forrás, a sasadi tizedper megbízottjaira önmagában meglehetősen egyoldalú képet nyújt. Éppen ezért összegyűjtöttem a sasadi tizedperben 1434 és 1465 között kiadott oklevelekben és a „krónikában" szereplő ügyvédek neveit is (lásd az előző oldalon a 6. táblázatot). Az egyes táblázatok adatai alapján összeállítottam a káptalan által a perben megbízott személyek ügyvédi említésének idejét (lásd a 6/a. táblázatot). Ebbe minden olyan személy bekerült, akit akár az ügyvédvallások, akár az oklevelek, akár a „krónika" ügyvédként említett, tehát az itt szereplő adatok nem azonosak a tényleges ügyvédkedési idővel. (Az ügyvédek említési ideje esetében csak akkor kötöttem össze az éveket, ha az illető folyamatosan kimutatható.) A következő táblázatban az egyes ügyvédek tényleges működési idejét tüntettem fel (lásd a 6/b. táblázatot; ebben azok szerepelnek, akik az ügyvédvallásokon kívül legalább három oklevélben előfordulnak mint a káptalan képviselői). A sasadi (nevegyi) tizedper első húsz évében összesen tehát 29 kanonok tűnik fel ügyvédként, de közülük mindösszesen heten végeztek érdemi munkát. A kezdeti időszakban ketten látták el a káptalan képviseletét, akik között kimutatható egyfajta munkamegosztás is: amíg Szemerédi Balázs az országhatárokon belül vitte az ügyeket, addig Temesvári Miklós, úgy is mint az esztergomi káptalan kiküldöttje a bázeli zsinaton, idegenben képviselte a káptalant. Utóbbi egyébként hazatérte után is részt vett az ügyek intézésben. A per újraindulásakor, azaz 1452 után viszont újabb ügyvédek csatlakoztak hozzájuk. Erre főleg azért lehetett szükség, mert az első két ügyvéd ekkora már életének vége felé járhatott: Temesvári Miklós 1457 nyarán, Szemerédi Balázs az után hunyt el.234 A következő „nemzedék" tehát éppen az ő haláluk idején, 1457-ben kapcsolódott be a perbe. Nem mellesleg Décsi Jakab (1456),235 Túronyi Mihály (1457),236 233 Személyére lásd C. Tóth N.: Esztergomi székeskáptalan 1.140/32. sz. alatt írtakat! 234 Személyükre lásd C. Tóth N.: Esztergomi székeskáptalan 1.144/43. sz. és 142/37. sz. alatt írtakat! 235 DF 237483. (1456. augusztus 17.) 236 DF 208735. (1457. augusztus 6.)
