C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)

1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.3. A káptalan ügyvédjei és a tizedper első három évtizedében (1433–1465)

48 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig

1.3. A káptalan ügyvédjei a tizedper első három évtizedében (1433-1465)

A sasadi tizedperben az esztergomi káptalant képviselő ügyvédekről általánosságban több dolog is elmondható: egyrészt egy-egy személy meglehetősen hosszú ideig vitte a pereket. Másrészt, noha ezt csak a „krónika" időszakában tudjuk igazolni, sohasem egy embert bíztak meg az ügyek vitelével, hanem legalább kettőt. Végül feltűnő, hogy mennyire kihasználták egy-egy kanonok vagy leendő kanonok külföldi tartózkodását arra, hogy képviselje a káptalant a pápai Kúriában. A feltárt oklevelekben és a „krónikában" szereplő ügyvédek mellett még egy forráscsoportunk van, amely alapján képet nyerhetünk a káptalan megbízottjairól. Az esztegomi kanonokokról szóló korábbi munkámban már más szempontból foglalkoztam az 1453 és 1460 közötti hét évből, tehát éppen a „krónika" időszakából fennmaradt öt káptalani ügyvédvallással.219 Most van itt az ideje, hogy rátérjünk arra, amiért valójában készültek, azaz a bennük szereplő ügyvédek neveire. Az összesen öt, a század közepén keletkezett oklevél mindegyike szerint a kanonokok a szokásoknak megfelelően, a harangszó hívására a sekrestyében, a káptalani ülések szokott helyén összegyűlve és káptalani ülést tartva megnevezték220 a káptalant képviselő ügyvédeket. A továbbiakban tehát először az öt ügyvédvalló oklevelet fogom megvizsgálni, majd ezek után fogok rátérni az 1433 és 1453 közötti, illetve a „krónikából" megismerhető tizenkét év ügyvédjeire, legvégül pedig összesítem a két időszak neveit és elemzem az 1433 és 1465 közötti évek megbízottait. (A könnyebbség végett az öt oklevélben szereplő ügyvédek neveit táblázatos formában is közlöm, lásd alább!) Az öt oklevél közül kettő különbözik a többitől: az 1453. május 4-i és 1459. április 3-i ügyvédvallásokban a káptalan egyúttal olyanokat is megnevezett, akik a pápai Kúriában dolgoznak, és amikor a többi kijelölt ügyvéd közül senki sem tartózkodik ott, ők fogják a káptalant képviselni a tizedperben. Ennek megfelelően előbb a mondott két oklevélben található kúriai ügyvédek neveit közlöm (lásd a 3. táblázatot), majd a következő két táblázatba az öt ügyvédvallásban megtalálható többi személy neveit tüntettem fel. (A 4/a. táblázatban az esztergomi kanonokságot viselő ügyvédek, a 4/b. táblázatban litterátusi műveltséggel rendelkező világi személyek szerepelnek; a táblázatokban szereplő rövidítéseket lásd a kötet végén A felhasznált irodalom és forráskiadványok, valamint a rövidítések jegyzékében.)

219 C. Tóth N.: Esztergomi székeskáptalan 1.123-127,1-5. sz.

220 „ut moris est, per sonum campane legittime convocati ac in sacristia seu conservatorio ecclesie nostre, antedicte scilicet loco capitulari salvo via, iure, forma et causa, quibus melius et efficacius id facere potuimus et debuimus ac possumus et debemus unanimiter, concorditer et capitulariter coniunctim et divisim" -1460. január 3. (DF 264682. [EKM AR 76-22.])