C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.2. Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452–1465 között
42 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig valamint Miske István berzencei várnagy, Alapi Miklós, Báznai Antal, Túród Miklós, Molnári Domokos és Kelevizi István deák voltak.188 A „krónika" értékes információkkal egészíti ki az ítélkezés logisztikai hátterét: Temesvári Andrásért nyolc ló húzta kocsit küldtek ugyanannyi lovassal, az út hossza kilenc mérföld, azaz átszámítva189 körülbelül 72 kilométer volt.190 Budai András veszprémi vikáriusért és öt társáért szintén nyolc lovast küldtek és valószínűleg egy kocsit, az út hossza 14 mérföld, azaz átszámítva körülbelül 112 kilométer volt.191 Kelemen váci vikáriust és Egyed csongrádi főesperest szintén nyolc ló húzta kocsival és nyolc lovas kísérettel hozták Esztergomba (az út hosszát nem tüntették fel). A mondottak 10 napon át tartózkodtak az érseki székhelyen és tárgyaltak a tizedperben; az ellátásuk, illetve az oda- meg visszaszállításuk 60 aranyforintba került az esztergomi kanonokoknak. Ezenfelül az érsek és bírótársai által hozott ítéletért, azaz az arról szóló oklevél kiállításáért további 50 aranyforintot fizettek még a jegyzőnek. Az érsek ítélete ellen Beckensloer János pécsváradi kormányzó a korábbi szokásoknak megfelelően fellebezett az Apostoli Szentszékhez. Kérvényében elmondta, hogy az érsek és bírótársai titkon hirdették ki a tárgyalás időpontját, az ő tiltakozásukat nem vették figyelembe és úgy hoztak ítéletet. Ezért ő kérte a pápától, hogy adjon helyt fellebbezésének, valamint semmisítse meg az érsek végső ítéletét. A pápa jóváhagyta a kérvényt és megbízta Bernardus Rovira ügyhallgatót, hogy ismét vegye át az ügyet, idézze meg a feleket jelenléte elé és szolgáltasson igazságot köztük.192 Mindezek után a pápai ügyhallgató Rómában az 1463. június 15-i parancslevelével meghagyta minden esztergomi egyházi személynek, illetve közjegyzőnek: annak érdekében, hogy a János pécsváradi kormányzó és a monostor, illetve az esztergomi káptalan között zajló perben jogszerű és törvényes ítéletet tudjon hozni, levele kézhezvételétől számított hat napon belül egyházi büntetések terhe alatt idézzék meg a feleket 60. napra a pápai Kúriába, valamint egyúttal hagyják meg nekik, hogy az ügyben keletkezett összes iratukat hozzák magukkal.193 188 DF 237535. (EKM AR 45-7-8.); Bónis Gy.: Szentszéki reg. 359/2965. sz. Az ítéletlevelet az érsek függőpecsétjével erősítette meg, kancelláriai és titkosjegyzője (scriba cancellarii et secretarii notarii), Kolozsvári Hano Lőrinc fia Szász János pedig közjegyzői jelvényével hitelesítette. — Kivonata, amely az ügy korábbi perfázisainak leírását, valamint II. Pius pápa 1459. szeptember 4-i, 1460. január 18-i és 1461. október 19-i okleveleinek átírását nem tartalmazza: DF 261227. (AEV ST), p. 261-265. 189 1 mérföldet a szakirodalom kb. 8 kilométernek feleltet meg. (Bogdán I.: Hossz- és földmértékek 85.) 190 A Google Maps szerint a mai legrövidebb út, amely Tát-Nagysáp-Bajon-Gyermely-Zsám- bék-Bicske-Csákvár-Zámoly települések érintésével jut el Székesfehérvárra, 88,5 km hosszú. 191 A Google Maps szerint a mai legrövidebb út, amely Székesfehérvárig a fenti útvonalon halad, onnan pedig a mai 8-as út nyomán jut el Veszprémbe, 132 km hosszú. 192 Év nélküli cédula átírva Bernardus Rovira kánonjogi doktor valenciai kanonok, pápai káplán és ügyhallgató 1463. június 15-i parancslevelében. (DF 237604. [EKM AR 45-13-9.]) 193 DF 237604. (EKM AR 45-13-9.); Bónis Gy.: Szentszéki reg. 361/2974. sz.
