C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.2. Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452–1465 között
36 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig György téren lévő házában gyűltek össze. A kanonokokat Trevisói Simon kánonjogi doktor, olvasókanonok, Szántói Ambrus esztergom-szentistváni prépost, Budai Gergely kánonjogi licenciátus, barsi főesperes, Palicsnai Péter kánonjogi doktor, Túronyi Mihály, Décsi Jakab és Pesti Lőrinc, míg a pécsvára- diakat Sóvári Péter apát képviselte. A jelenlévők abban állapodtak meg, hogy egyrészt felkérik Szécsi Dénes érseket fogott bírónak a perben, másrészt augusztus 20-án, Szent István király ünnepén kötelesek a megbízóik felhatalmazását bemutatni arról, hogy az érsek által meghozandó ítéletet elfogadják és megtartják, végül harmadrészt szeptember 8-án megjelennek az érsek előtt és bemutatják, illetve átadják neki az ügyben keletkezett irataikat. Amelyik fél a megállapodás bármelyik pontját megszegi, köteles 100 ezüstmárka bírságot fizetni, továbbá a per elvesztésével bűnhődik. Az érsek elfogadván a felkérést a megegyezés létrehozására, kötelezte magát, hogy az ügyben a felek által bemutatott iratok alapján legkésőbb Kisasszony-nap 16. napján, azaz szeptember 23-án kihirdeti döntését.152 A fogott bírói felkéréskor történteket jól kiegészíti a „krónika" szövege, amely megőrizte a pécsváradi apát szavait is az utókor számára. E szerint Péter apát a budai országgyűlésre153 összegyűlt főpapok, bárók és nemesek jelenlétében felkérte Szécsi Dénes érseket, hogy a közöttük és a káptalan között zajló perben, amely rengeteg költséggel és fáradtsággal jár, hozzon létre egyezséget. Könyörgése, mint láttuk, megértő fülekre talált. A káptalan ügyvédjei egyébként 16 lovassal mentek Budára, ahol 12 napig tartózkodtak; a „kirándulás" 32 aranyforintba került. Mindehhez járult még a megegyezésről kiállított oklevél 10 aranyforintos költsége, azaz a káptalan 42 aranyforinttal terhelte meg jövedelmeit. Rövid ideig úgy tűnhetett, hogy az évtizedek óta zajló perben békésen fognak megegyezni a felek, ám a pécsváradi apát ezúttal is kihátrált a megállapodásból. Az első kijelölt időpontban, augusztus 20-án a káptalan ügyvédjei megjelentek az érsek már említett budai házában és átnyújtották Szécsi Dénesnek a káptalan felhatalmazását, amelyben a kanonokok vállalták a július 24-i előzetes egyezségben szereplő feltételeket. Mindezeken túl, mivel Péter apát és a szerzetesek nem jelentek meg, illetve nem is küldték el megbízottjukat, a káptalan ügyvédjei István dömösi prépost, veszprémi, Bátori László váradi, Némái Kolos László veszprémi egyházmegyei nemesek, Asszonyfalvi Ostfi László győri egyházmegyei klerikus és az akkor Bajonon lakó Turóci Miklós veszprémi egyházmegyei nemes jelenlétében bejelentették tiltakozásukat Péter apát eljárása ellen.154 152 DF 237501. (EKM AR 45-5-24.; Bónis Gy.: Szentszéki reg. 344/2855. sz.) Az oklevelet Kolozsvári Hano Lőrinc fia Szász János erdélyi egyházmegyei klerikus, császári közjegyző állította ki. Az iratban szereplő tanúkat lásd az 1.5.4. fejezet 14. sz. alatt. 153 Az országgyűlést 1458. július 25-re hívták össze és augusztus 5-ig tartott. (Vö. C. Tóth N.: Nádorváltás 1458-ban.) 154 DF 237506. (EKM AR 45-6-3., másik példánya: DF 237507. [Uo. 45-6-4.]; Bónis Gy.: Szentszéki reg. 345/2874. sz.) — Az oklevelet Dorogházi János fia László egri és Kolozsvári Hano Lőrinc
