C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.2. Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452–1465 között
30 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig Az esztergomi káptalan Trevisói Simon kánonjogi doktor olvasókanonokot küldte Rómába, aki negyedmagával valamikor 1453 júliusában indult el oda és összesen 18 hónapon keresztül vitte a pert a Kúriában. (Simont azonban nemcsak a káptalan bízta meg érdekei képviseletével, hanem V. László király is. A királyi követség július 22-én indult Bécsből és augusztus 26-án érkezett meg Rómába.)114 Mindeközben Simon nem kevesebb, mint 350 aranyforintot költött el: az utazásra 66 aranyforintot, a különböző pápai tisztségviselők fizetésére 110 aranyforintot, illetve dukátot), valamint az ügyek vitelére és az ott tartózkodásra 184 aranyforintot. A fizetésben részesülők között feltűnik egy később az esztergomi káptalanban (is) nagy karriert befutó személy neve: Kutasi Tamás vasvári kanonok sollicitator kilenc aranyforintot kapott Simontól az ügyvitelért. E Tamás nem ismeretlen a magyarországi kutatásban: a kanonokról már korábban sejteni lehetett, hogy Rómában végezte az egyetemet, de erre a „krónikát" leszámítva a legkorábbi adatok csak 1455 tavaszáról voltak, a kánonjogi fokozatát is ott szerezte meg 1456-ban. Utána jó tíz évig nincsen róla hír, hogy azután 1465-ben győri, 1466-tól (1473-ig) esztergomi kanonokként találkozzunk vele.115 Ráadásul 1467 nyarának végétől 1471 tavaszáig ő vezette az esztergomi szentszéki bíróságot.116 Amíg Simon olvasókanonok Rómában időzött, a pécsváradi konvent képviselője 1453. szeptember közepén megjelent a Pozsonyban tartózkodó király, illetve az ország főpapjai, bárói és nemesei előtt és bepanaszolta az esztergomi káptalant. Mint előadta, a káptalan Péter pécsváradi apátot és a konventet a nevegyi Ujmál hegyen fekvő szőlők tizedei ügyében117 az ország szabadsága és szokása ellenére az Apostoli Szentszék elé idéztette.118 (Azt a konvent képviselői már „elfelejtették", hogy alig egy éve még ők idéztették meg a káptalant Rómába.) V. László király és a vele lévők ezen meglepődve 1453. szeptember 17-én levelet intéztek az esztergomi káptalanhoz. Ebben a király meghagyta nekik, hogy mivel nem hajlandó eltűrni az ilyesféle magatartást, ezért ne merjenek külföldön pereskedni, hanem itthon, a megfelelő bíró előtt keressék igazukat.119 A káptalannak a királyi parancslevelet Igali János budai kanonok — a budai káptalan kapott parancsot ugyanis annak kézbesítésére — október 11-én mutatta be a belső sekrestyében tartott káptalani ülésen. A káptalan tagjai az oklevél megtekintése után elmondták, hogy ők nem Rómában, hanem a kijelölt bíró, 114 Fraknói V.: Simon patraszi érsek 500-501. (Fraknói Vilmos szerint a követség tagjaként Simon is visszatért Bécsbe október 19-én, a „krónika" adatai alapján azonban Simon vagy nem jött vissza Bécsbe, vagy igen, de akkor azonnal visszatért Rómába - „Krónika" 98/15-99/18.) 115 Köblös J.: Egyházi középréteg 402/74. sz.; Körmendy K.: Studentes 195/112. sz. — Esztergomi ka- nonoksága 1466. augusztus 21. (DL 65554.) -1473. szeptember 3. (DF 274059.) között adatolható. 1,6 DL 90106., DF 240566. 117 „in facto quorundam decimarum vinorum promontorii Nywegh in monte Vymal vocato provenientium" - DF 237475. (EKM AR 45-4-22.) 118 ,,ad curiam Romanam et Sedem Apostolicam citari procurassetis in preiudicium libertatis et consuetudinis regni nostri predicti ab antiquo inconcusse observatarum manifestum" - Uo. DF 237475. (EKM AR 45-4-22.) 119
