C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)

1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.2. Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452–1465 között

Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452-1465 között 27

augusztus 30-ra, majd annak 7. napjára, azaz szeptember 4-re tűzte ki a tárgyalást, mégis nem tudni milyen késztetésre szeptember 1-jén tartották meg azt. Ennek következtében a káptalan ügyvédje nem tudott jelen lenni és így elmarasztalták őket. Mindezekért tiltakozik az érsek eljárása ellen és fellebbez ellene, egyúttal kérve a per áttételét az Apostoli Szentszék elé." Minderre válaszul V. Miklós pápa 1451. november 17-én a veszprémi olvasókanonokot és a zalai főesperest bízta meg a per eldöntésével.99 100 Ez utóbbi oklevéllel le is zárult a per első, közel húsz évnyi szakaszának története.101

1.2.2. A tizedper története 1452-1465 között

1452 nyarán102 azzal folytatódott a per, hogy az esztergomi káptalan ügyvédje megpróbálta elérni a bázeli zsinaton hozott, és a pécsváradi konventet elmarasztaló ítélet végrehajtását. Ám hiába hirdettették ki Pesten és Budán az apát és a konvent kiközösítését, nem jártak eredménnyel. Péter apát és a konvent szerzetesei viszont — amint a későbbiekből kiderül majd — reájuk nézve katasztrofális hatással járó ellentámadásba mentek át. Felkeresték ugyanis Hunyadi János kormányzót és panaszt tettek előtte Nevegy birtokuk tizedeinek az esztergomi káptalan által történő jogtalan beszedése miatt. Ezt persze megtudták Esztergomban is, ezért ügyvédjeiket, Temesvári Miklós kánonjogi doktor éneklőkanonokot és Szemerédi Balázs gömöri főesperest küldték a Jiskra elleni hadjáraton lévő Hunyadi János után. Az ügyvédek Szécsényben, az oda meghirdetett gyűlésen szerettek volna a kormányzóval találkozni, de a csehek támadásának hírére, mivel ennek következtében az országnagyok elmenekültek, így a találkozóra nem ott, hanem a derencsényi erősség alatti táborban került sor.103

A jobbára a Felvidék középső részén zajló, nem sok katonai eredménnyel járó hadjárat104 után Temesvári Miklós éneklőkanonok ezúttal szeptember elején Budán jelent meg. Az ekkora összehívott országgyűlésen ismét előadta panaszukat a pécsváradi konvent csalárd eljárása miatt, amire válaszul Hunyadi János, aki „igazságos bíróként és jó keresztényként" kívánt eljárni,105 az ügy elbírálására bizottságot hívott össze. Szekcsői Herceg Rafael kalocsa-bácsi érsek,

99 DF 237456. (EKM AR 45-4-4.) Az oklevelet Vesztenici Péter fia Miklós esztergomi egyházmegyei klerikus császári közjegyző állította ki. Az iratban szereplő tanúkat lásd az 1.5.4. fejezet 1. sz. alatt. — A közjegyzőre lásd C. Tóth N.: Esztergomi székeskáptalan 1.149/52. sz. alatt írtakat.

100 Lukcsics II. 301/1241. sz.

101 Az eddigi perbeli események rövid kivonatos, a pécsváradi monostor szempontjai szerinti ismertetését lásd az 1453. április 14-én Rómában regisztrált kérvényükben. (Lukcsics II. 316/1295. sz.)

102 A következőkben csak azokat az adatokat fogom megjegyzetelni, amelyek a jegyzékben nem találhatók meg.

103 Vö. Hunyadi János kormányzó 1452. június 22-i oklevelével. (DF 237580. [EKM AR 45-12-8.])

104 Vö. Tóth-Szabó P.: Husziták 260-264.

105 „dominus gubernator regni volens ut iustus iudex et bonus katolicus experiri" - „Krónika" 93/14-15.