C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
Mutató
Mutató A mutató a kötetben előforduló személyneveket, intézményeket, valamint földrajzi neveket tartalmazza. Minden esetben — tehát a „Krónika" és Palicsnai Péter levelei esetében is — a kötet oldalszámaira hivatkozom. Személy- és intézménynévmutató. Tartalmazza a főszövegben és a jegyzetekben található valamennyi történeti nevet, abban az esetenként magyaros alakban, ahogyan a szövegben szerepel. Ugyanakkor nem mutatóztam a szakirodalmi munkák szerzőit és a Kronológia című fejezetet, valamint a szövegben bárhol előforduló „esztergomi (székes)káptalan", „pécsváradi konvent" és „sasadi tizedper" kifejezéseket, mivel ezek szükségtelenül megnövelték volna a terjedelmet. Az egyes személyek esetében mutatóztam a kötetben szereplő méltóságaikat és/vagy tisztségeiket is, mégpedig úgy, hogy a méltóság-, illetve tisztségnévről utalok annak viselőjére. A személyek méltóság- és/vagy tisztség viselési idejének megállapításakor a következőképpen jártam el: azoknál a személyeknél, akiknek adatai szerepelnek valamelyik, jelen munkában is idézett kötetben (gondolok itt elsősorban Engel Pál [Archontológia], Conrad Eubel [HC], Fedeles Tamás [Pécsi székeskáptalan], Solymosi László [Reg. Strig.] és jómagam [Esztergomi székeskáptalan I.] munkáira), feltüntettem az időhatárokat. A többi méltóság- és/vagy tisztségviselő esetében, akik ezekben a munkákban nem szerepelnek, csak a kötetben található előfordulási évet vagy éveket tüntettem fel. Nem mutatóztam ugyanakkor a kötetben szereplő (történeti) személyek egyetemi végzettségét. A betűrendbe soroláskor a de elöljárószót nem vettem számításba, ezeket mindig a vezetéknév előtt tüntettem fel. Dőlt betűvel jeleztem az eredeti helyesírással, betűhíven szereplő család- vagy ragadványneveket. Földrajzinév-mutató. Tartalmazza a főszövegben és a jegyzetekben található valamennyi hely- és földrajzi nevet, kivéve a Kronológia fejezetben szereplőket, és az „esztergomi (székes)káptalan" kifejezés „Esztergom", valamint a „pécsváradi konvent" kifejezés „Pécsvárad" tagját. Esztergom város esetében nem bontottam külön a királyi, érseki és káptalani városra vonatkozó adatokat. A hely- vagy (földrajzi) név után minden esetben annak meghatározása áll, majd ezt követi zárójelben annak a középkori megyének, területnek vagy országnak a neve, ahol a XV. században feküdt, végül a hely jelenlegi hivatalos elnevezése — ezek azonosításában Engel Pál (Térkép) és Csánki Dezső (Csánki) munkáit használtam — továbbá az országnév (kódja) a jelenlegi autós országjelzés formájában.
