C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században
56 Párhuzamos életrajzok" — Esztergomi kanonokok a 15. században postra a közös szereplést bizonyító oklevélen kívül is vannak még adataink;109 az egyik utolsó 1457. május 23-ról ismert, amikor egy, a sírfeliratból és a Kalendarium bejegyzéséből nem ismert másik, már korábban eladott budai háza ügyében rendelkezett Buda város tanácsa előtt.110 E cselekedete után azután rövid időn belül elhunyt. Szemben a fokozattal nem rendelkező Miklóssal, a doktorátussal rendelkező Temesvári Miklósról azonban viszonylag sok forrás szól: János fia111 Miklóst 1415-ben vették fel a bécsi egyetem bölcsészeti karára és ismerték el máshol szerzett borostyánkoszorúsi fokozatát; 1418-ban iratkozott be az ottani jogi karra, ahol 1421-ben a borostyánkoszorúsi, 1422-ben pedig a doktori fokozatot szerezte meg.112 Miklós neve alapján Temesvár városából származott, de azt nem tudjuk, hogy kinek a támogatásával jutott el az egyetemre. Hazatérése után másfél évvel, 1424. február 11-én már ismét külföldön, ezúttal Rómában találjuk. Itt az új esztergomi érsek, Pálóci György ügyvédjeként vállalt kötelezettséget az érsek nevében annak kinevezése okán a pápai Kúriának fizetendő servitiumok teljesítésére.113 (Az első, 500 forintos részletet február 17-én ki is fizette.114) Mindezek után alig két hónappal az esztergomi káptalan 1424. április 26-i privilégiumának méltóságsorában feltűnt egy Miklós nevű kánonjogi doktor éneklőkanonok.115 Ezen adatokból egyértelműnek tűnik, hogy Temesvári János fia Miklós Pálóci György érsek révén kapta meg az éneklőkanonokságot. Ugyanakkor a képet árnyalja, hogy a mondott javadalom viselőjére az utolsó adatunk nyolc évvel korábbról van: Ürményi László fia Gergely 1416. május 10-én116 szerepel utoljára e minőségében, és utána egészen 1424-ig nincsen adatunk arra,117 hogy viselte-e valaki, illetve betöltötték-e a stallumot. így esetleg az is felmerülhet, hogy Temesvári Miklós már korábban elnyerte a javadalmat, csak éppen nem áll rendelkezésünkre erről forrás. Ez utóbbi esetben Pálóci érseket mentoraként nem vehetjük számításba. Életpályáját a következőképpen összegezhetjük: egyetemi tanulmányait az 1410-es évek elején kezdte ismeretlen helyen, ahol borostyánkoszorúsi fokozatot szerzett, majd 1415-től a bécsi egyetemen tanult, ahol 1422-ben fejezte be kánonjogi doktorátussal tanulmányait. 1424 elején Pálóci György esztergomi érsek 109 1454. november 7. (DF 229870.), 1455. július 14. (DF 238092.) 110 DF 238094. (Végh A.: Buda helyrajza II. 92/295. sz., értelmezésére lásd uo. 1.173.) — Az oklevélben szerepel Bornemissza Benedek vác-németvárosi lakos és Nagy Antal vác-magyarvá- rosi lakos felesége, Erzsébet, Miklós prépost sororja. Vő. Kubinyi A.: Vác 68. 111 Cameralia I. 95/157 sz. 112 ZsO V. 1124. sz.; MWRF 21., 26., 28. — Vö. Tónk S.: Erdélyi egyetemjárók 303/1751. sz.; Körmendy K.: Studentes 187/78. sz.; Tüskés A.: Bécsi diákok 83/894. sz. 113 Cameralia I. 95/157. sz. 114 ZsO XI. 153. sz. 115 ZsO XI. 472. sz. 116 ZsO V. 1877. sz. — 1400. május 13-tól (Mon. Vat. 1/4. 211.) mutatható ki. 117 A káptalannak, valószínűleg összhangban azzal, hogy 1418. május 30-án elhunyt Kanizsai János érsek, majd először királyi kormányzók, illetve pápa által kinevezett adminisztrátorok irányították az érsekséget, egészen Pálóci György megerősítéséig (vö. C. Tóth N.: Esztergomi érsekség üresedése) nem maradt fenn méltóságsoros privilégiuma.
