C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században
A két Mihály (Debreceni Mihály és Kesztölci Mihály) 47 rolták Csév birtokot 1000 aranyforintért, ám az oklevélből az is kiderül, hogy azt 800 aranyforintért az esztergomi káptalan birtokolja zálogképpen.37 (Csév birtok ügyében hosszas per alakult ki az újdonsült adományosok és a káptalan között;38 ennek részeként Karai László akkor már budai prépost 1469. január 28-án eladta birtokrészét a káptalannak.39) A következő birtokügylet alig egy évvel későbbről ismert: 1465. március 14-én Debreceni Mihály váci olvasókanonok és atyafia (frater) Csévi János deák a Pest megyei Cinkota birtokba kérték iktatásukat zálog címén; a váci káptalan jelentése szerint ez ellentmondás nélkül megtörtént.40 Végül Debreceni 1466. február 24-én Mátyás királytól adományul nyerte a Körös megyei Garignica és Karesinc birtokokat. A királyi kegy azonban ezúttal sem csak őt, hanem a vele együtt a szintén aulicusnak nevezett Karai László prépostot és Szerdahelyi János királyi kamarást is érte, illetve Mihály által testvéreit, Jánost, Miklóst és Adorjánt, László által pedig testvérét, Lőrincet, valamint uno- kaöccseit (consobrini), Osztopáni Imrét és Mártont.41 Az adomány iktatásának többen ellentmondtak, így évtizedekig zajló per alakult ki, amelyben azonban a Debreceni család tagjai már nem vettek részt, mivel 1470. január 8-án Debreceni János és testvérei Mihály prépost halálára hivatkozva eladták részüket az adománylevélben felsoroltaknak.42 Mindebből egyértelmű, hogy Debreceni Mihály váci prépostsága előtt az ottani olvasókanonokságot viselte. A fentiek alapján pályáját a következőképpen vázolhatjuk: 1447-ben már a királyi kancellárián dolgozott jegyzőként, 1459-ben váradi kanonok, valamikor 1461 szeptembere után, de 1463 májusa előtt elnyerte a váci káptalan olvasókanonoki javadalmát, amelyből 1466/1467 fordulóján, a korábbi prépost, Kelemen halála után a káptalan első méltóságára emelkedett. A címet 1469 végéig viselhette, miközben Mátyás király követeként 1468/1469 fordulóján a Balkánon járt.43 Mit tudunk ugyanekkor Kesztölci Mihályról? Úgy tűnik, hogy Debreceni Mihály préposti kinevezése után Kesztölci Mihály ugyanott megkapta az őr- kanonoki stallumot, és azt egészen Mihály haláláig viselte: 1467. június 10-én ugyanis már egy Mihály az őrkanonok,44 ám egy évvel korábban, 1466. július 29-én Kelemen prépostsága idején még Mohorai Vidfi45 Miklós volt a custos.46 37 DF 236450. — Lásd még Szécsi Dénes esztergomi érsek 1464. augusztus 7-i levelét Mátyás királyhoz. (DF 236457.) 38 Lásd például DF 236459. 39 DF 236462. 40 DL 16180. 41 DL 100753., idézi Fraknói V.: Mátyás diplomatái XI. 876. 42 DL 100791. — A perre lásd pl. DL 45266. (1467. augusztus 9.), a peres oklevelekben Mihály mindig mint olvasókanonok szerepelt. 43 Fraknói V.: Mátyás diplomatái című több részes munkájában nem vette fel a követek közé. 44 DF 275732. 45 Fedeles T: Pécsi székeskáptalan 412/266. sz. — A szakirodalom Fraknói Vilmosra (Fraknói V.: Mátyás diplomatái VII. 780.) hivatkozva azt írja, hogy Miklós 1488. március 21-én mint váci prépost járt Anconában. Ennek ellentmond, hogy 1.) 1489. január 25-én (DF 259585.) még olvasókanonokként szerepel, és 2.) a nevezett Miklós azonosságát semmi sem bizonyítja Mohoraival. 46 DF 248695.
