C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)

1. Az esztergomi székeskáptalan a 15. század közepén - 1.2. Az esztergomi székeskáptalan tagjai 1451–1460 között

34

Az esztergomi székeskáptalan a 15. század közepén

A két kör esetében van ugyan némi átfedés, de a tényleges javadalomhalmozók a 18. táblázatban foglalnak helyet: ők azok, akiknek másik káptalanban is van, illetve volt valamilyen javadalma. Az adatokból az is kiderül, hogy mindegyikőjük esetében az esztergomi káptalan volt az állandó tartózkodási hely, illetve, hogy e további javadalmakat nem hosszú időn át élvezték. Sőt, Trevisói, Túronyi és Lovasi kivételével inkább úgy tűnik, hogy nem is javadalomhalmozásról, hanem javadalomváltás(ok)ról lehet beszélni. A továbbiakban a bármilyen egyéb javadalommal rendelkező 13 kanonok kapcsán még két kérdésre kerestem a választ: származásuk játszott-e szerepet e téren, illetve felhasználták-e javadalmaik jövedelmét külföldi egyetemi tanulásra. Lássuk először az első kérdésre a feleletet!

Az alábbi, 19. táblázatban a több javadalmat — legyenek azok a káptalanon belül, vagy más egyházi intézményben — birtoklók származás szerinti megoszlását ábrázoltam (az első oszlopban a társadalmi/jogi kategóriák mellett álló szám a vizsgált 54 kanonokból ebbe tartozók számát, illetve ennek százalékos arányát jelzi, a második oszlopban az abból a kategóriából kikerült javadalomhalmozók száma, majd gondolatjel utáni első szám a teljes testülethez, a második a saját kategóriához, a harmadik pedig a javadalomhalmozókhoz képest fejezi ki arányukat. A további két oszlop a 13 kanonok aszerinti megoszlását mutatja, hogy közülük hányán birtokolnak esztergomi stallumukon túl további egy vagy két javadalmat).

19. táblázat. A javadalomhalmozók származás szerinti megoszlása

származás

javadalomhalmozók

+1 javadalom

+2 javadalom

nemes - 14 fő - 26%

3 fő-5,5%-21,4%-23%

3 fő (100%)polgár - 5 fő - 9,3%

1 fő-1,8%-20%-7,7%

1 fő (100%)civis -10 fő -18,5%

1 fő-1,8%-10%-7,7%

1 fő (100%)jobbágy - 16 fő - 29,6%

6 fő - 11,1% - 37,5% - 46,1%

3 fő (50%)

3 fő (50%)

külföldi -1 fő -1,8%

1 fő - 1,8% -100% - 7,7%1 fő (100%)

bizonytalan - 2 fő - 3,7%

0 főismeretlen - 6 fő -11,1%

1 fő - 1,8% -16,6% - 7,7%

1 fő (100%)összesen - 54 fő -100%

13 fő (24%-100%)

9 fő (16,6% - 69,2%)

4 fő (7,4% - 30,8%)

A káptalanban a jobbágyi származású kanonokok, amint az a 6. táblázat adataiból már kiderült, relatív, a 'civis'-ekkel együtt pedig szinte abszolút többségben voltak. Ezek az arányok a javadalomhalmozók, legalábbis a jobbágycsaládokból származók esetében teljes mértékig visszaköszönnek: a 13 több stallummal rendelkező kanonok majdnem felét a jobbágy kategóriába tartozók adják, a polgár és 'civis' csoportokba kerültek viszont éppen hogy jelen vannak a javadalomhalmozók között. A nemesek részesedése viszont nagyjából ott áll, ahol a testületen belüli részarányuk is. Ugyanakkor ebből a szempontból is figyelemre méltó, hogy a jobbágy kategóriába tartozók mennyire felülreprezentáltak: a testületen belüli részesedésüket másfélszeresére tudják emelni a javadalomhalmozók között. Ráadásul a minimum három javadalom