C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)

1. Az esztergomi székeskáptalan a 15. század közepén - 1.2. Az esztergomi székeskáptalan tagjai 1451–1460 között

Az esztergomi székeskáptalan tagjai 1451-1460 között

23

7. táblázat. A 42, illetve 54 kanonok származási megyéje

a megye neve

fő

(ossz. 42)

százalék

fő

(ossz. 54)

százalék

Nyitra

6

14,3%

6

11,1%

Nógrád

5

11,9%

5

9,3%

Zala

4

9,5%

4

7,4%

Esztergom, Hont, Pilis

3

7,1%

3

5,5%

Somogy, Vas

2

4,7%

2

3,7%

Abaúj, Arad, Baranya, Bars, Bihar, Gömör, Körös, Közép-Szolnok, Pest, Pozsony, Sopron, Szatmár, Temes, Turóc

1

2,4%

1

1,8%

nem eldönthető12

22,2%

Úgy gondolom, a fentebb szereplő adatok egyrészről megerősítik, másrészről viszont cáfolják ki nem mondott elvárásainkat. A káptalan testületé, talán az egyetlen Erdély kivételével, szinte az egész országból verbuválódott: ez mint a királyság egyházi értelemben vett első testületé esetében joggal volt elvárható. Ugyanakkor az egyháztartomány névadó (egyébként kis területű) megyéje véleményem szerint igencsak alulreprezentált: mindössze három főről állítható, hogy Esztergom megye területéről származtak. E képet azonban némiképp árnyalni lehet annak vizsgálatával, hogy az egyes javadalmasok melyik egyházmegyéből érkeztek. A következő táblázatban tehát az egyes kanonokok származási egyházmegyéjét igyekeztem meghatározni, ez 54 kanonok közül 45 esetében járt sikerrel (lásd a 8. táblázatot).

8. táblázat. A 45, illetve 54 kanonok származási egyházmegyéje

az egyházmegye neve

fő

(ossz. 45)

százalék

fő

(ossz. 54)

százalék

esztergomi

20

44,4%

20

37%

veszprémi

8

17,7%

8

14,8%

váci

6

13,3%

6

11,1%

győri

3

6,6%

3

5,5%

Csanádi, egri, váradi

2

4,4%

2

3,7%

pécsi, zágrábi

1

2,2%

1

1,8%

nem eldönthető9

16,6%

E vizsgálati metódus már egyértelműen jelzi, hogy melyik káptalan tagságát vizsgáljuk, hiszen az esztergomi egyházmegyéből származott a kanonokok közel fele, ráadásul az onnan érkezettek száma két és félszerese, illetve több mint háromszorosa az őt követő veszprémi és váci egyházmegyékből jöttéknek. Rajtuk kívül érkeztek még a győri, a Csanádi, egri és váradi egyházmegyékből, valamint egy-egy fővel képviselteti magát a pécsi és zágrábi egyházmegye. Nem ismerünk ugyanakkor a nyitrai (bár ennek esetében