C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
Mutató
Mutató A névmutató a kötetben előforduló személyneveket, intézményeket, valamint földrajzi neveket tartalmazza. Minden esetben a kötet oldalszámaira hivatkozom. Személy- és intézménynévmutató. Tartalmazza a főszövegben és a jegyzetekben található valamennyi történeti nevet, abban az esetenként magyaros alakban, ahogyan a szövegben szerepel. Ugyanakkor nem kerültek mutatózásra a szakirodalmi munkák szerzői (így például Széless nem, de Bonfini igen) és a Családfák rész, valamint a szövegben bárhol előforduló „esztergomi kanonokok)" és az „esztergomi (székes)káptalan" kifejezéseket is mellőztem, mivel ezek szükségtelenül megnövelték volna a terjedelmet. Az egyes személyek esetében mutatóztam a kötetben szereplő méltóságaikat és/vagy tisztségeiket is, mégpedig úgy, hogy a méltóság-, illetve tisztségnévről utalok annak viselőjére. A személyek méltóság- és/vagy tisztségviselésének időhatárait a következőképpen tüntettem fel: azoknál a személyeknél, akik szerepelnek az Adattári részben (A), csak tisztségüket és/vagy méltóságukat vettem fel, de annak időhatárait nem, mivel azok részletesen kibontva szerepelnek a mondott adattárban (a feltüntetett oldalszámok után gondolatjellel elválasztva utalok az adattár megfelelő oldalára és sorszámára a következő formában: - A és oldalszám/sorszám). A többi méltóság- és/vagy tisztségviselő esetében kétféleképpen jártam el. Feltüntettem az évkört azoknál, akikre a kötetben használt munkákban, illetve saját gyűjtésemben adatokat találtam. Viszont akik a felsorolt munkákban nem szerepelnek, csak a kötetben található előfordulási évet tüntettem fel méltóság- és/vagy tisztségviselésük éveként. A betűrendbe soroláskor a de elöljárószót nem vettem számításba, ezeket mindig a vezetéknév előtt tüntettem fel. Dőlt betűvel jeleztem az eredeti helyesírással, betűhíven szereplő család- vagy ragadványneveket. Földrajzinév-mutató. Tartalmazza főszövegben és a jegyzetekben található valamennyi hely- és földrajzi nevet, kivéve a Családfák részt és az „esztergomi (székes)káptalan" kifejezés „Esztergom" tagját. A hely- vagy (földrajzi)név után minden esetben annak meghatározása áll, majd ezt követi zárójelben a középkori megye, terület vagy ország neve, ahol a XV. században feküdt, végül a hely jelenlegi hivatalos elnevezése és az országnév (kódja) a jelenlegi autós országjelzés formájában.
