C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
1. Az esztergomi székeskáptalan a 15. század közepén - 1.1. A testület létszáma és ülésrendje
A testület létszáma és ülésrendje 13 védvallás egyikében sem szerepel a honti főesperes, Gergely milkói püspök és esztergomi segédpüspök neve. Mindezeken túl háromban Gergely nevén kívül még egy vagy két másik főesperes neve is hiányzik, így csak két ügyvédvallást tudunk felhasználni: az 1456. és az 1459. évit. A három forrásban szereplő sorrend összehasonlítását lássuk először táblázatos formában (1. táblázat). 1. táblázat. A főesperességek sorrendje vizitáció 1456. augusztus 17. 1459. április 3. 1 nyitrai nyitrai (Márton) nyitrai (Váradi Albert) 2 nógrádi nógrádi (Váradi Albert) nógrádi (Mátyás) 3 gömöri barsi (Kozárdi László) barsi (Budai Gergely) 4 honti5 barsi gömöri (Szemerédi Balázs) gömöri (Esztergomi Orbán) 6 komáromi komáromi (Penci János) zólyomi (Szatmárnémeti Kelemen) 7 sasvári zólyomi (Szatmárnémeti Kelemen) komáromi (Penci János) 8 zólyomi sasvári (Szántói Ambrus) sasvári (Vasvári Tamás) 9 tornaiA három listában, a honti és a tornai főespereseket12 nem számítva, több eltérés is mutatkozik: míg az egyházlátogatási jegyzőkönyvben a 3. helyen a gömöri és az 5. helyen a barsi áll, addig a mindennapi gyakorlatot megtestesítő ügyvédvallásokban éppen fordítva a barsi szerepel az előkelőbb helyen. A másik eltérés a sor végén található: egyrészt a vizitációban a sasvári — a tornait nem véve figyelembe — nem az utolsó helyen áll, az ügyvédvallásokban — a többiben is — viszont ez áll a sorrend legvégén. Ennek megfelelően a másik két, a komáromi és zólyomi főesperes helye szintén ingadozik, ám ez esetben azt mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy csak az 1459. évi ügyvédvallásban előzi meg a zólyomi főesperes a komáromit.13 (A sorrendet, amint az a nevekből és a kanonoknévsorban történt megjelenésükből is egyértelmű, nem befolyásolta a kanonoki beiktatás, az installáció időpontja.) Az ügyvédvallásokban a főesperesek után — megelőzve az egyszerű kanonokokat — a székesegyház oldalában épített két, a Krisztus teste-14 és a Szűz 12 A tornai főesperes nevével a káptalan privilégiumainak méltóságsorában sohasem találkozunk, ennek oka egyelőre homályba vész, a probléma megoldására korántsem jelent megnyugtató választ a vizitáció megokolása: „ultra istos archidiaconatus dixerunt ipsi domini de capitulo, quod deberet esse archidiaconatus Tornensis, sed se fecit ruralem et moratur in Torna" - Kollányi F.: Visitatio 88. 13 Lásd 4.1.1-5. sz. 14 A kápolnát, amely a székesegyház oldalában állt (ad latus ... ecclesie Strigoniensis), Demeter érsek alapította 1384. április 24-én. (EFB 87. = DF 238319., 238323.) — Kollányi F.: Kanonokok li. oldalon „Oltáriszentség kápolna" szerepel, ennek nyomán az MRT V. 105. oldalán a Krisztus teste-kápolnától külön vették fel.
